Az új tanulmány kiemeli, hogy ez az első alkalom, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján ok-okozati összefüggést állapítottak meg az éghajlatváltozás, a konfliktusok és a migráció között - írja az MTI. A kutatók úgy vélik, a klímaváltozás hatásai kiemelten fontos szerepet játszottak az arab tavasz felkeléseinek kirobbanásában.
Szíriában 2007 és 2010 között az éghajlatváltozás által okozott nagy szárazság gyenge termést eredményezett, emiatt a lakosság egy része a vidéki területekről a városokba vándorolt. A városban élők száma 8,9 millióról 13,8 millióra nőtt 2002 és 2010 között.
A folyamat túlnépesedéshez, munkanélküliséghez, politikai zavargásokhoz és végül polgárháborúhoz vezetett.
Az érintett periódusban Fekete-Afrikában is hasonló folyamatok zajlottak le.
A tanulmányban a világ 157 országában 2006 és 2015 között benyújtott menedékkérelmekről szóló adatait vetették össze a hőmérsékletre, a csapadékmennyiségre és a fegyveres konfliktusokra vonatkozó információkkal. A jelentés azt mutatja be, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok, például az aszályok miként befolyásolják a konfliktusok kialakulását.
Az éghajlatváltozás önmagában nem vált ki konfliktusokat, sem menekültáradatot. De egy rossz kormányzással és alacsonyabb szintű demokráciával összefüggésben, bizonyos kedvezőtlen éghajlati viszonyok a szűkös erőforrásokért folytatott konfliktusokhoz vezethetnek"
- nyilatkozta Jesús Crespo Cuaresma, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Makrogazdasági Intézetének vezetője.
Crespo Cuaresma szerint már eddig is sok összefüggést találtak az éghajlati tényezők és a konfliktusok között, de ezúttal tanulmányozták először az ok-okozati folyamatokat.
Ok-okozati összefüggésen alapuló statisztikai bizonyíték van arra, hogy ez a jelenség - az éghajlatváltozással, a konfliktussal és a kivándorlással összefüggően - megjelenik a szíriai, de a jemeni vagy egyéb olyan konfliktusokról szóló adatokban, mint például a dél-szudáni"
- tette hozzá a szakember.
Kiemelt fotó: Pixabay
