"Mielőtt azt gondolnánk, hogy a Simonka-per a NER-elitnek és a hatalmi, igazságszolgáltatási gépezetének a belügye, emeljük ki gyorsan, hogy a Simonka-házaspár két, a baloldalhoz, az Orbán-klán ellenzékéhez sorolt védőügyvédet választott a büntetőeljárásban: Simonka Györgyöt Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Simonkáné Gábor Mariannát pedig Magyar György, a 2022-es választás koordinálását felvállaló Ellenzéki Együttműködés vezetője képviseli. Természetesen egy védőügyvéd azt védi, akit gyanúsítanak vagy vádolnak - a per politikai vonatkozásai miatt azonban mégiscsak pikáns a helyzet" - írja csütörtökön megjelent számában a Jelen hetilap.
Az ügyészség cáfolja, hogy bárkit kirúgtak volna a Simonka-ügy vádirata miatt
A fideszes politikus továbbra is kitart az állításai mellett.
A Simonka Györgyről szóló összeállításban olvasható, hogy bár a fideszes politikus ellen indított büntetőeljárással kapcsolatba került ügyészek közül hárman valóban távoztak a Központi Nyomozó Főügyészségtől, ám ebből még nem lehet arra következtetni, hogy Simonka hátradőlhet: azok az ügyészek ugyanis, akik a vádiratot összeállították, a helyükön vannak, és "meglehetősen ingerültek".
A hetilap írása szerint egyáltalán nem eldöntött kérdés, hogy per lesz-e, vagy inkább csak afféle színjáték Simonka Györgynek és 32 vádlott-társának október 13-án kezdődő büntetőpere. A vádhatóság által bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásnak minősített cselekmények többsége két cég, a 2007-ben Pusztaottlakán alakult Magyar Termés TÉSZ Kft. és a 2009-ben szatymazi székhellyel megalakult Paprikakert TÉSZ Kft. európai uniós és hazai költségvetési támogatásának megszerzéséhez, majd a Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolásához és vagyonának kimentéséhez kapcsolódik.
A Jelenben Tanács István azt írja, hogy a TÉSZ-ekbe belépő kistermelőknek nem volt elég tőkéjük, ezért pályázati támogatást kaphattak. Az unió fedezte a költségek 50 százalékát, a magyar állam további 25 százalékot vállalt. A fennmaradó 25 százalékot azonban önerőből kellett volna kifizetni. Simonka pénzügyi rendszere a vád szerint úgy épült fel, hogy a hiányzó önerőt túlárazással, számlamanipulációval, a pályázati dokumentációkban elszámolt, de el nem végzett munkákra felvett támogatással biztosították. Az évek során pedig Simonka családtagjaiból és bizalmasaiból, illetve néhány képzett és kreatív szakemberből összeállt egy hálózat, amely immár iparszerűen végezte ezt a munkát. Az ügyészség szerint Simonkáék a beavatott vállalkozóktól a túlszámlázott munkák értékének 45 százalékát kérték vissza különböző formában - leginkább készpénzben. Ebből 25 százalék ment az önerőre, 20 százalék pedig maradt Simonka szabad rendelkezésére, noha azt sohasem ő vette át személyesen - hanem legtöbbször a felesége.
A Jelen azt állítja, hogy Simonkának Kubatov Gábor és Kerényi János pártigazgató segített fölkapaszkodni a politikában - ennek kapcsán szó esik bizonyos baloldali támogatásról is -, ugyanakkor a lap összeállítása kitér arra is, hogyan került Simonka szembe az akkor még kifejezetten erős pozíciókkal rendelkező Lázár Jánossal a Mezőhegyesi Ménesbirtok ügyében, s hogy ennek a megromlott viszonynak mi köze volt a képviselő elleni büntetőeljáráshoz.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
