Míg hazánknak 120 éve nem látott aszállyal kellett szembenéznie a globális felmelegedés miatt, addig a Föld másik felén, Pakisztán egyes régióiban ötször annyi csapadék hullott az esős évszakban, mint amennyi általában szokott.
A két hónapja tartó extrém mértékű esőzések pedig akkora áradásokat indítottak el, hogy a műholdképek tanúbizonysága - és Sherry Rehmannak, a szövetségi állam klímaváltozásügyi miniszterének a múlt heti nyilatkozata - szerint az ország egyharmadát víz borítja.
A hosszúra nyúló természeti katasztrófa következtében több millió ember vált otthontalanná, és a legutóbbi jelentések szerint 1314 ember - köztük 458 gyerek - vesztette életét.
A BBC arról számolt be, hogy az ország és Dél-Ázsia legnagyobb tavának, az Indus folyó mentén fekvő Manchar-tónak az áradását sem tudják megállítani - ami miatt több mint 100 ezer embert kellett kiköltöztetni.
A lenti Twitter-bejegyzésben végigkövethető, miként duzzadt meg az esőzésektől a tó a nyár folyamán.
Lake Manchar, largest natural freshwater lake in Pakistan
One-third of #Pakistan has been completely submerged by historic #flooding. At least 1,136 people have died since the monsoon season began in June.
Animation made with @sentinel_hub EO Browser pic.twitter.com/zkt23grPEh
- Jeremija Hranjec (@JeremijaHranjec) August 30, 2022
Az áradások miatt 5 ezer kilométernyi út mellett 404 ezer hektárnyi művelés alatt tartott terület, és 794 ezer haszonállat is eltűnt az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) által kiadott jelentés szerint. Emiatt az országnak - ahol már az augusztus végén kihirdetett vészhelyzet előtt sem jutott elég táplálék 27 millió embernek - a természeti katasztrófa hatására egyre nagyobb élelmezési válsággal is meg kell küzdenie.
A helyzet súlyosságát jól jellemzi, hogy Pakisztán miniszterelnöke, Shehbaz Sharif egyenesen "az ország történetének legsúlyosabb" árvizeiként beszélt az áradásokról, és bejelentette azt is, hogy az eddigi károk több mint 10 milliárd dollárra (több mint 4000 milliárd forint) rúgnak.
Az ilyen extrém körülmények extrém megoldásokat igényelnek. A múlt héten például egy olyan videó terjedt a médiában, amelyen látszik, ahogy ágykeret és kötél segítségével mentenek ki egy épület tetejéről egy gyereket.
Rendszeresen használnak helikoptereket a mentéshez: ezen a pakisztáni haditengerészet által megosztott felvételen például az látszik, ahogy egy megáradt folyó közepén, egy sziklahalmon rekedt gyereket mentenek meg. Augusztus elején pedig egy helikopteres mentés tragédiával végződött, amikor az útnak induló mentőcsapat lezuhant, és mind a 6 fedélzeten tartózkodó katona életét vesztett.
Olyan sokkoló felvételeket is lehet találni a Twitteren, melyeken épületek omlanak össze a megáradt folyók munkájának következményeként. Így dőlt össze egy folyó partján álló luxusszálloda az ország Kalam nevű üdülővárosában. Bár ezt a hotelt a megemelkedett vízszint miatt jóval az összeomlása előtt kiürítették, az elmúlt hónapokban országszerte fordultak elő olyan esetek, amikor egy-egy összedőlő épület nem volt üres, és a törmelék több embert is maga alá temetett.
An absolute epitome of courage and true spirit of bravery shown by #AlkhidmatVolunteers while rescuing a terrified soul from this dreadful flood in Swat, KPK.#AlkhidmatFloodRelief #FloodsInPakistan pic.twitter.com/SwHUE6qIy2
- Alkhidmat Foundation Pakistan (@AlkhidmatOrg) August 26, 2022
Az ország földrajzi adottságai is nagy szerepet játszanak a katasztrófában
- A pakisztániaknak a korszakos mennyiségű esők és árvizek könyörtelen hatásaival kell szembenézniük a monszunidőszakban - nyilatkozta a tervek szerint a hét második felében az országba látogató ENSZ-főtitkár, António Guterres, amikor egy videóüzenetben bejelentette, hogy az ENSZ 160 millió dollárt biztosít a bajba jutott ázsiai országnak.
A pakisztáni monszunszezon általában heves esőzéseket hoz, de az ország meteorológiai szolgálata szerint az idei nyár volt a legcsapadékosabb a feljegyzések 1961-es kezdete óta. Az özönvízszerű monszunesőzések idén a szokásosnál tízszer erősebbek voltak, ami miatt az Európai Űrügynökség augusztus 30-án készített műholdfelvétele szerint India névadó folyója a Pakisztánon végigfutó Indus - mely az Indiai-félsziget leghosszabb folyója is egyben - jelenleg inkább emlékeztet egy nagyon hosszú, több tíz kilométer széles tóra.
Az extrém mennyiségű esőt okozó víz úgy kerülhetett a légkörbe, hogy az év elején négy nagy hőhullám is volt a Himalája lábainál álló, és a sarkköri területek után legtöbb gleccserrel rendelkező országban - így sokkal több jég olvadt el, mint szokott, ami egyrészt közvetlenül is duzzasztotta a folyókat, másrészt elpárologva, a légkörbe kerülve közvetve is.
A 220 milliós lakosságú Pakisztán a világ ötödik legnépesebb országa, ehhez képest az ország károsanyag-kibocsátása egész szerény, hiszen a légkörbe jutó, globális felmelegedésért felelős gázoknak kevesebb mint egy százaléka származik innen. Viszont, ahogy az ENSZ segélycsomagjának bejelentésekor a szervezet főtitkára is emlékeztetett rá, Dél-Ázsia a világ egyik globális éghajlati válsággóca, ahol a helyiek tizenötször nagyobb eséllyel halnak meg az éghajlatváltozás hatásai miatt - amit a Pakisztánban pusztító árvizek szomorú példája is igazolni látszik.
Az ENSZ mellett Kína, a WHO, az IMF és az EU is segítő kezet nyújt
A vészhelyzetre való tekintettel Pakisztán vezetése felállított egy nemzeti árvízvédelmi és koordinációs központot, de az elhúzódó természeti katasztrófa előtt is gazdasági nehézségekkel küzdő ország külső segítség nélkül nehezen fog kilábalni az árvizek pusztítása okozta káoszból.
Az ENSZ 160 millió dollárjából Pakisztán legveszélyeztetettebb rétegeinek terveznek segítséget nyújtani, míg az áradások szövődményeiként különböző vírusok elterjedésétől tartó Egészségügyi Világszervezet, azaz a WHO 10 millió dollárt ajánlott fel a sérültek kezelésére, az egészségügyi létesítmények ellátására és a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására.
Kína pedig két - sátrakkal és árvízvédelmi eszközökkel megpakolt - katonai repülőt küldött Pakisztán legnépesebb városába, az Indus torkolata mellett található Karacsiba, illetve 14,5 millió dollárnyi segélyt is ígért, és közben az Egyesült Királyság is bejelentette, hogy 1,73 millió dollárnak megfelelő összeggel támogatják a pakisztáni árvízvédelmet.
Az Európai Unió pedig egyrészt 1,8 millió eurót ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére, és közben a tagállamok is beszálltak a családok elszállásolására alkalmas nagy sátrakkal, és egyéb eszközökkel együtt már egy 2,15 millió eurós segélycsomag gyűlt össze.
Pakisztán miniszterelnöke pedig arról beszélt a CNN-nek, hogy bár a globális búzahiányra felkészülve 1 millió tonnát sikerült betárazniuk, a mezőgazdaságot is kifejezetten súlyosan érintő árvizek miatt ez nem lesz elég, ezért tárgyalásokat folytatnak Moszkvával a búzaimport olyan formájáról, mellyel nem sértenék meg az Oroszország ukrajnai inváziója miatt bevezetett nyugati szankciókat.
