375 millió évvel ezelőtt a mai Svédország területén egy nagyobb objektum csapódott be. Szakértők egy csoportja a közelmúltban a krátert elemezve ősi mikrobák nyomaira bukkant - írja az IFLScience.
Az új eredmények a potenciális marsi élet kutatása miatt is fontosak lehetnek.
A Siljan-gyűrű 52 kilométeres szélességével Európa legnagyobb becsapódási krátere. A mélyedésből természetes gázt nyernek ki, a Linnaeus Egyetem kutatóinak pedig sikerült megszerezniük pár kifejtett kőzetet. A mintákat elemezve a kutatók az ősi élet nyomait, kalcium-karbonátot és szulfidot azonosítottak.
Henrik Drake, a csapat vezetője szerint a szén és a kén különböző izotópjainak relatív előfordulása az érintett ásványokban azt mutatja, hogy szulfátot szulfiddá alakító, illetve metánt elnyelő és kibocsátó mikrobák voltak jelen a mélyedésben.
Ezek az ős élet izotópos ujjlenyomatai
- tette hozzá.
A kutatók a kristályokat tanulmányozva megállapították, hogy 80-22 millió éve alakultak ki. A felfedezés azt jelenti, hogy jóval a becsapódás után is éltek mikroorganizmusok a kráterban.
A szakértők régóta tudják, hogy az élet nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is virágzik. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a mikroorganizmusok sokszor becsapódások segítségével képesek mélyebbre jutni. Elképzelhető, hogy amennyiben más égitesteken, így a Marson is van élet, az szintén a felszín alatt lelhető fel. Ennek felméréséhez az egyik legjobb módszer a becsapódási kráterek mintáinak elemzése lehet.
Kiemelt fotó: iStock
