A napokban jelent meg egy újfajta szimulációs módszerekkel végzett kutatás eredménye, amely megerősítette, hogy hazánk téli időjárásában gyakoribbá válnak és felerősödnek a már most is tapasztalható szélsőségek. A publikációról és megállapításairól itt olvashat bővebben, a lényege, hogy a klímaváltozás hatására a jövőben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakokra kell számítanunk, ám ezeket egyre több durva és kiszámíthatatlan hidegbetörés szakítja majd meg. Mindennek következményeként a konkrét időjárás előrejelzése is nehezebbé, esetlegesebbé válik.
A havas karácsonyokról, nagy szánkózásokról magunkban már lemondtunk, hozzászoktunk ahhoz is, hogy behavazott háztetőket lassan már csak a hegyekben látunk, és ott is csak pár napig - várható volt, ha egyszer "melegszik" az éghajlat, nő a Föld átlaghőmérséklete. A lassú, csendes változást az ember elfogadja, legfeljebb gyakrabban indít "Bezzeg az én időmben…" kezdetű mondatokat, de a klímaváltozás hatásai nem állnak meg ennyiben.
A hidegbetörésekkel járó viharok várhatóan nemcsak a téli hónapokban, hanem szeptembertől áprilisig bármikor feje tetejére állíthatják az életünket, és az előrejelzés nehézségei
mindennapjainkra is rányomják bélyegüket. Hogyan áll a klímaváltozás mindezen jelenségek hátterében? Milyen folyamatok játszódnak le a légkörben? Molnár László meteorológust, a
Kiderül.hu munkatársát kértük, magyarázza el közérthető módon.
Rendkívül összetett és bonyolult légkörfizikai folyamatokról van szó, ezért leegyszerűsítve a hőmérséklet, pontosabban a hőmérsékleti különbségek oldaláról közelítünk a kérdéshez.
Közismert, hogy a tavaszi napéjegyenlőség után Földünk északi pólusa kezd a Nap felé dőlni, megnő a napsugarak beesési szöge, ezáltal a nyári félévben hatékonyabban melegítik a felszínt.
Télen mindez az ellentétére fordul, az északi féltekén csökken a beesési szög, sőt a sarkvidéken hetekig ki sem bukkan a Nap a horizont mögül, hatalmas területeket egyáltalán nem ér sugárzás.
Sarkvidéki hideg és trópusi meleg
