Az elmúlt száz év templomépítészete igazi csodákkal és furcsaságokkal van tele, ennek példáiért pedig elég a határokon belül maradnunk, hiszen a második világháború után egy józsefvárosi gumijavító műhelyből született templom, a Kádár-kor pedig űrhajókkal szórta tele a magyar vidéket. A világ más országai is szép számmal tartogatnak persze hasonló meglepetéseket - köztük lakássá, könyvesbolttá, vagy épp gördeszkaparkká alakított egykori hitéleti központot -, egyikük sem járt be azonban olyan fura utat, mint az iparvárosból divat- és pénzügyi központtá lett hatszázezres Düsseldorf nemes egyszerűséggel csak

Bunkerkirche, azaz Bunkertemplom néven emlegetett

temploma, a Sankt Sakrament.

A város egy római katolikus egyházközsége 1928-ban vásárolta meg a telket, hogy itt építse fel első nagy templomát, az ehhez szükséges pénz azonban csak nem akart összegyűlni, így a projektet hosszú évekre jegelték.

Dr. Clemens Holzmeister végül nem megvalósult, másfél évtizeden át halogatott templomterve. Fotó: 70 Jahre Bunkerkirche St. Sakrament in Düsseldorf-Heerdt, Dr. phil. Bruno Kammann, 2018

Közben azonban beköszöntött a második világháború, a náci Németországban pedig hirtelen minden apró, városokban álló földterület lehetséges bunkerépítési telekké változott. Így történt ez itt is, így az állam kisajátította azt, majd 1942-re egy, az álcázás érdekében modern templomra hasonlító, 1,2 méteres vastagságú betonfalakat, illetve 2,7 méternyi tömör mennyezetet kapott épület jelent meg rajta.

A harangtoronnyal is rendelkező bunker az egyházi épületek egész sorát tervező Phillip W. Stang tervei szerint, két éves munkával, 1942-re született meg, majd számtalan családnak - összesen legalább kétezerháromszáz embernek - adott ideiglenes otthont a szövetségesek 1944-es bombázásai alatt.

A Harmadik Birodalom bukása után Düsseldorf Nyugat-Németország része lett, a harcok során súlyos sérüléseket szenvedett négyszintes építmény pedig egy csapásra feleslegessé vált.

A második világháború után. Fotó: 70 Jahre Bunkerkirche St. Sakrament in Düsseldorf-Heerdt, Dr. phil. Bruno Kammann, 2018

Az egyházközségnek így sikerült visszaszereznie, majd Willy Weyres mérnöki tehetségének, illetve a papként ide helyezett Carl Klinkhammer lendületének találkozásából 1949 őszére megszületett a ma is látható Bunkerkirche, ami három évvel később, a harangtorony befejezésével, illetve a három, a háborúig a lengyelországi Marynowy egy templomában álló harang - köztük egy 1651-ben született darab - felszerelésével nyerte el mai, utcáról látható alakját.

Fotó: Jörg Wiegels, 2011

Klinkhammer 1991-ig maradt az egyházközség vezetője, de egészen 1997-ben bekövetkezett haláláig az épület lakója maradt. A templom állapota (360 fokos külső és belső panorámafotók itt láthatók) ekkorra már hagyott maga után némi kívánnivalót, így a létfontosságú felújítás mellett az oltár, illetve a belső tér is újjászületett.

A Karl Josef Bollenbeck által irányított munkáknak köszönhetően 1997-re modernizált és hibáitól megszabadított, sokszor nemes egyszerűséggel csak

a világ legstabilabb templomaként emlegetett

épület így egy még hosszú évtizedeken át használható gyülekezeti központtá vált.

Fotó: Freimut.duve, 2017

A legnagyobb meglepetésre persze a katolikusok sem voltak felkészülve, hiszen az 1995 óta védett templom 2015 decemberében kopt keresztény templommá vált, belső terében pedig azóta egy ikonosztázt is találunk.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!