Magyarország megakadályozza, hogy az Európai Gazdasági Térség országai mai brüsszeli találkozójukon közös közleményt fogadjanak el - értesült a Népszava több, egymástól független diplomáciai forrásból. És hogy mi ennek a jelentősége? Ez lesz az első eset az Európai Unió tagállamait, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló formáció csaknem 30 éves történetében, hogy a résztvevőknek nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagyniuk az együttműködésük fejlesztéséről. (Mivel minden döntés, nyilatkozat egyhangúlag születik, ezért egyetlen tag is keresztbe tehet a többinek, ahogyan most történik.)
Ennek ugyan gyakorlati jelentősége ugyan nincs, de egy politikai fricska.
A budapesti lépés visszavágás lehet Norvégiának, amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást Magyarországnak a Norvég Alapból. A skandináv ország azért zárta el a pénzcsapokat, mert nem tudott megegyezni a kormánnyal a civileknek járó források elosztásáról. Emiatt Orbán Viktor több minisztert is felkért, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói "kötelezettségszegésre". A jelek szerint a mai brüsszeli vétó lehet az első a sorban.
A Norvég Alap körüli huzavonáról és annak jelentőségéről nemrég itt írtunk:
Kapcsolódó
Jogi senkiföldjére szorult a Norvég Alap 77 milliárdja, Orbánéknak pedig nincs igazi ütőkártyája
Norvégia szerint Magyarország lecsúszott a támogatásról, míg a magyar kormány azt állítja, ilyen forgatókönyv nem létezik: felvázoljuk a patthelyzet jogi hátterét. És kiderítettük azt is, hogy olyan fideszes kötődésű alapítvány is megpróbált az Ökotárs helyére kerülni, amelynek kuratóriumában Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix is helyet kap.
A norvég kormány pedig így látja az Orbán-kormány húzásait:
Kapcsolódó
Norvég külügy: nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen
A korábbi megállapodás kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva.
