A miniszterelnök beszédében szóba kerültek az egymással vetélkedő nagyhatalmak, a gyenge Európai Unió és a magyar alkotmány is.
Orbán Viktor a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) rendezvényén tartott beszédében kiemelte: a második világháború után 80 évig a világban erőegyensúly létezett, és ez az időszak „nekünk, magyaroknak két részből állt”. Volt az első 45 év, amikor „az angolszászok odaadtak bennünket a szovjet kommunistáknak - zárójel: akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint manapság -,” és volt a második, eddig 33 év, amikor „szabadon, katonai megszállás, Szovjetunió és kommunisták nélkül élhettünk” - fogalmazott.
Hangsúlyozta:
tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről.
„Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk" - fogalmazott. Van civilizációs hitvallása - ő a világegyetem központja -, van távlatos terve - újra naggyá tenni Kínát -, van középtávú programja - visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat.
- jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve „az igazság az, hogy ez a nagyfiúk dolga. Ebben nekünk nem osztottak lapot”.
„Mi csak annyit mondhatunk, hogy most valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa, a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen. (...) A szembenálló feleknek, egyenlő feleknek el kéne egymást elismerniük, függetlenül attól, hogy mik az éppen aktuális erőviszonyok” - fogalmazott.
A kormányfő az Európai Unióról azt mondta, hogy egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, „zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, óriási fogyasztás” - sorolta és kitért az Európába indulni készülő milliókra.
Rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap országlistája azt jelzi 2030-ra, hogy az első tízből kiesik a ma még ott lévő Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a tizedik helyre csúszik vissza.
Ez a realitás - összegzett, hozzátéve:
Mindebből egy gazdasági, politikai és kulturális gettóba való zárkózás következik - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor abban reménykedik, hogy a 2024-ben esedékes európai parlamenti választás és az azt követő hatalmi pozíció-újraosztást követően „egy számunkra kedvezőbb egyensúlyi helyzet lesz Európában”.
Kitért rá: a visegrádi négyek (V4) ellen támadást intéztek a föderalisták, „az eredményt mindannyian látjuk: a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki”. Van esély, hogy gyarapodjon a szuverenisták tábora, hiszen Olaszországban ilyen kormány alakult, „Ausztriában is mozog valami, holnap pedig választás lesz Spanyolországban” - tette hozzá.
A miniszterelnök kitért az új magyar alkotmányra, melyről azt mondta: ez az a dokumentum, amely „a legnyilvánvalóbban megkülönböztet bennünket az Európai Unió többi országától”, hiszen az európai országok liberális alkotmányainak a középpontjában az „én” áll, míg a magyar alkotmány középpontjában a „mi” áll.
Kiemelte: a magyar alkotmány abból indul ki, hogy „van egy hely, ami a miénk, az otthonunk”, van egy közösség, „ami a miénk, ez a nemzetünk”, és van egy „életrend, ami a miénk, és ez a kultúránk és a nyelvünk”. Ezért a szellemi kiindulópont az alkotmányban úgy fogalmazható meg, hogy „az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni” - fogalmazott.
Hangsúlyozta: a békét, a családot, a barátságot, a törvényt és közösségi szellemet, sőt a szabadságot sem lehet egyedül megszerezni, mert „az az ember, aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos”. Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul, és „ha ezek az életünk legfontosabb dolgai”, akkor ezeket kell védelmezni a társadalomnak és a jogrendszernek - mondta.
