Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa március 20-án Christopher Robinson külügyi helyettes államtitkárnak megerősítette, Magyarország akkor is az Ukrajnán keresztül érkező gázt veszi, ha 2020 után lejár az ukrán-orosz tranzitszerződés - értesült a Népszava. Közvetve ez is szerepet játszhatott abban, hogy májusban Donald Trump Washingtonban fogadja Orbán Viktort.
Az Egyesült Államok célja, hogy ha már orosz gázt veszünk, akkor azt Ukrajnán keresztül fogadjuk, ne a később elkészülő Északi Áramlat 2-es vezetéken, így ugyanis - a NATO-hoz csatlakozni kívánó - Ukrajna továbbra is jelentős tranzitdíjra tehet szert.
Washington azt szeretné, ha a térség államai leszakadnának az egyoldalú orosz gázfüggőségről. A Népszava szerint az Orbán-kormány az elmúlt hetekben többször jelezte, kész a Fekete-tengeren - részben amerikai érdekeltségű cégek által - kitermelt román gázt venni.
Kötelék: az égben köttetett
Az energetika mellett a fegyvervásárlás a másik kulcstényező az Orbán-Trump-találkozó létrejöttében. A Népszava szerint az egymilliárd dollárosra tehető rakétavédelmi beszerzés mellett szóba jöhet a lejáró lízingszerződésű Gripenek kiváltása F-22-es vagy F-35-ös amerikai gépekkel.
Vadászgépvásárlásról is tárgyalhatunk Amerikával
2026 után lecserélheti vadászgépflottáját Magyarország. Amerikai vadászgépek válthatják a Gripeneket, a magyar illetékesek egy egymilliárd dollárt meghaladó értékű beszerzés lehetőségét kezdték el vizsgálni.
Feledy Botond elemző szerint fontos, hogy a kormány mit ígért a találkozóért, de az sem mellékes, hogy Orbán Viktor kilenc évig azért nem kapott elnöki meghívót a Fehér Házba, mert
nem folytatott kellően erős Atlanti-barát politikát.
Az első Orbán-kormány 2001-ben végül a svéd vadászgépek mellett döntött az amerikaiak helyett, ami meghatározta a 2010-es indulását is.
A fegyvervásárlás óriási szerepet játszhatott abban, hogy Orbán Viktor meghívását mostanra időzítették.
