Megosztott, időnként hiteltelen vagy éppen a kormánymédia által lejáratott ellenzék. Hiábavaló utcai tüntetések immár két éve. Támadások a független kutatók és tudományos intézmények ellen. A nyomozó hatóságok "kedvetlensége" miatt megtorlatlan korrupció, illetve gyanús fegyverüzletek a Közel-Keleten. A kormánymédia óriási fölénye az ellenzéki sajtóval szemben, és állami pénzek ellenőrizetlen felhasználása a hatalom népszerűsítésére. Feltűnő oroszbarátság és kínai infrastrukturális projektek - kitalálják, melyik országról van szó?
Természetesen déli szomszédunkról, Szerbiáról, amelynek élén Aleksandar Vucic államfő áll, s akinek a pártja bár túlnyerte magát a mostani parlamenti voksoláson, megint koalícióra készül a hozzá lojális pártokkal és pártocskákkal.
A túlnyerésben szerepet játszott az ellenzék is: egy részük bojkottálta vasárnap a szerbiai szavazást, amelyen olyan eredmény született, ami szabad és fair választásokon ritkán alakul ki. A hatalmon lévő Szerbiai Haladó Párt (SNS), Vucic államfő pártja a hétfő délelőtti hivatalos részeredmények szerint - a szavazatok 62,73 százalékának összesítése után - 61,39 százalékon áll, legalábbis a Politika című lap információi szerint.
Orbán Viktor rögtön gratulált szerb barátjának, aki perceken belül megköszönte ezt az Instagramon. Vucic és Orbán szoros kapcsolatát jelzi, hogy a magyar kormányfő még a koronavírus-járvány kellős közepén is tiszteletét tette a szerb államfőnél.
Számos közös infrastrukturális projektet is tervez a két ország: nemcsak a kínai részvétellel épülő Budapest-Belgrád vasutat készítik elő, hanem Szijjártó Péter külügyminiszter egyik utolsó szerbiai látogatásán a vajdasági, Szabadka és Szeged közötti vasúti kapcsolat fejlesztéséről is beszélt. Ez a beruházás egyébként a Baja és Szabadka közötti összeköttetést is javítaná.
De zajlik a magyaroktól függetlenül is kínai projekt Szerbiában: Valjevo felé például egy kínai cég épít gyorsforgalmi utat, ami a Szerbiát észak-déli irányban átszelő autópálya Bosznia felé vezető leágazását jelenti majd, s amit épp a választások előtt igyekezett propagandacélokra felhasználni Vucic.
Láthatóan sikeresen tette ezt: Vucic az exit pollok ismeretében történelmi győzelemről beszélt.
Hétfőn úgy áll a helyzet, hogy a 250 tagú Szkupstinában (törvényhozásban) akár 189 mandátumot is szerezhet a kormánypárt. Ez megegyezik a korábbi előrejelzésekkel, amelyek az exit pollok alapján is kétharmados többséget jeleztek Vucicék számára, 180-189 mandátumot jósolva nekik. A Haladó Párt az utolsó választásokon 131 mandátumot szerzett, vagyis óriásit javított korábbi eredményén - persze ehhez egy furcsa választási szituációra és egy sajátos választási rendszerre is szükség volt.
Kétharmados győzelmet aratott a szerb elnök pártja
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség is több embert juttathat a szerb parlamentbe, mint eddig.
Az ellenzék egy része ugyanis nem vett részt a választásokon. A bojkottot a Szövetség Szerbiáért koalíció tagjai hirdették meg, ők különösen aktívak voltak a 2018 óta szervezett folyamatos kormányellenes demonstrációkon. Azért nem vettek részt a voksoláson, mert szerintük a szerbiai médiaviszonyok teljesen torzak, a kormánypártot segítik, illetve a kormánypárt a médiaköltéseknél olyan forrásokkal rendelkezik, amelyekkel az ellenzék nem.
Ám ez a kormánypártot láthatóan nem ingatta meg - sőt, számos kisebb ellenzéki pártocska elindításával kiváló esélyt teremtett magának és szövetségeseinek a kényelmes parlamenti többséghez. A kabinethez közel álló Politika című lap gúnyosan idézte az ellenzéki Demokrata Párt (DS) vezetőjét, aki megköszönte a szavazáson részt nem vevőknek, hogy otthon maradtak. Nemcsak a Demokraták, hanem a Szabadság és Igazság Pártja (SSP) is bojkottálta egyébként a választást, amelyen számos kispárt tud elindulni rajta, de csak a 3 százaléknál jobb eredményt elérők jutnak be a parlamentbe.
Kivétel persze van: a nemzetiségekre nem vonatkozik a 3 százalékos küszöb, így a Vajdasági Magyarok Szövetsége országosan 2,48 százalékos hétfő délelőtti részeredményével körülbelül kilenc mandátumot kaphat a belgrádi törvényhozásban, és még ennél is több képviselőt küldhet majd várhatóan a vajdasági tartományi parlamentbe, ahol a Haladó Párt mögött akár a második legnagyobb erő is lehet.
A VMSZ így tovább támogathatja Vucicékat, és alighanem továbbra is államtitkári szinten lehetnek jelen a szerb (országos) kormányban.
Azt, hogy a választás nem ad teljes legitimációt a kormánynak, jelzi, hogy várhatóan Vucic győzelmi bejelentése szerint továbbra is koalíciót alkot majd a hétfő délelőtt 10,39 százaléknál tartó Szocialista Párttal (ez a párt kisebb szövetségeseivel együtt közös pártlistán indult).
A választáson harmadik lett az egykor a világ legjobb vízilabdázójának is megválasztott Aleksandar Sapic, aki populista pártjával valószínűleg bejutott a parlamentbe, éppen hogy átugorva a 3 százalékos bejutási küszöböt. Sapic a napokban megható üzenetet küldött Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó halálhírére reagálva.
Nagy csatákat vívtak a medencében, de Alekszandar Szapics rengeteget köszönhet az egykori ellenfélnek.
A durvaságáról is ismert szerb vízilabdás egyébként világbajnokságot igen, olimpiát viszont sosem nyert. A rosszul sikerült 2008-as pekingi olimpián például máig tisztázatlan körülmények között úgy összeveszett egyik csapattársával, hogy a dulakodássá fajult "vita" után csak annyit lehetett tudni: Sapic lába eltört.
Sapicék azonban aligha fognak beleszólni érdemben a szerb politikába: rajtuk kívül elég populista és nacionalista van a mezőnyben. Arra viszont jók voltak, hogy tovább fragmentálták a politikai mezőnyt: Vucicék 61,4 százaléka, a szocialisták 10,4 százaléka és a Sapic-párt 3,7 százaléka 75 százalékot tesz ki, ha jóindulatúan a nemzetiségi pártoknak még jósolunk mintegy tíz százalékot, akkor is elveszett a szavazók voksainak 15 százaléka. Így például az "igazán" ellenzéki pártok közül - már, amelyik elindult - az alig 1,8 százalékot elérő Szabad Polgárok Mozgalmára leadott szavazatok is elvesztek.
A jelenlegi állás szerint tehát Vucicnak kényelmes többsége lesz 189 mandátummal, amit koalíciós társa, a szocialisták 32 mandátummal erősíthetnek meg. Ha a VMSZ ehhez még kilencet hozzátesz, akkor a 250 tagú Szkupstinában a kormánynak 230 támogatója lesz - ez elképesztő és nyilvánvalóan torz eredmény, hiszen Belgrádban az elmúlt években komoly tömegdemonstrációk folytak a kormány ellen, s körülbelül 3,2 millió szavazó most otthon maradt a vasárnapi választásokon (szavazni alig többen: 3,3 millióan mentek el).
Azaz Szerbia végletesen megosztott ország marad, még ha a parlamentje most igencsak egységes képet is mutat majd. Túlzott egységtől persze a Balkánon sosem kell félni: most vasárnap is előfordult például, hogy az elvileg koalícióban kormányzó szocialisták egyik aktivistája úgy összeverte a Haladó Párt egyik fiatal hívét, hogy utóbbit kórházba kellett szállítani - erről is a Politika írt.
A nyugati elemzők mindenesetre nincsenek elragadtatva a szerbiai helyzettől: szerintük Vucic ugyan hivatalosan nem adta fel az Európai Unióhoz való csatlakozás tervét, de valójában inkább keletre tekint. Német elemzők szerint egyszerűen lemondott az amúgy irreális nyugati integrációról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök amúgy is népszerű Szerbiában, és ez a népszerűség Vucic irányítása alatt csak tovább nőtt. Kínával is egyre szorosabb kapcsolatokat alakít ki Vucic, és ezt nemcsak az infrastrukturális projektek mutatják. Az elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy Belgrád támogatta Peking álláspontját az utóbbi hetekben, amikor a nemzetközi közösség többször is elítélte például a kínai állam hongkongi politikáját.
Szerbia nem véletlenül távolodik ismét Nyugat-Európától: nem nagyon akarja Vucic teljesíteni azokat a demokratikus intézményrendszert érintő átalakításokat, amelyeket az EU elvárna egy leendő tagállamától. Oroszország és Kína persze ilyen követelményeket nem állít Vucic elé, és Koszovó kérdésében az oroszok a szerbek legstabilabb támogatói közé tartoznak amúgy is.
Egyébként Koszovóban is szavaztak a mostani választásokon: az albán többségű és irányítású ország - a szerbek számára: országrész - önállóságát Belgrád továbbra sem ismeri el, ami tovább nehezíti a nyugati kapcsolatokat. Hamarosan az USA elnöke, Donald Trump ugyan közvetíteni akar Belgrád és Pristina, a koszovói albánok között, ennek sikerét azonban kétségessé teszi a régóta húzódó és súlyos fegyveres harcokkal tarkított konfliktus.
Kiemelt kép: Milos Miskov / Anadolu Agency /AFP
