Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak Brüsszelben. Az MTI tudósítása szerint a kormányfő a csütörtökön kezdődött EU-csúcsról szólva kiemelte: "jelentős lépéseket tettünk".
Emlékeztetett: Magyarországon nagy támogatást kaptak, az 53 százalék "példátlan, Európában ilyen szinte senkinek sincs". Ezért komoly vállalásokat is tett: azt mondta, hogy ezzel a támogatottsággal meg tudja akadályozni, hogy olyan vezetői legyenek az Európai Uniónak, akik a bevándorlást pártfogolják. Hozzátette: azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki "ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak".
Hangsúlyozta: "ezt a két vállalást a tegnapi napig" sikeresen teljesítette, mert "a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek", és a két követelmény közül egyiknek sem feleltek meg,
távozásuk jó hír Magyarország számára.
Arra a kérdésre, hogy a visegrádi országoknak (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) van-e esélyük fontos uniós posztra, a miniszterelnök úgy válaszolt, "igen, jó esélyünk van rá". A V4-eknek minden uniós pozícióra több, két-három jelöltje is van, és jó esélyünk van arra, hogy az egyeztetéseken kellő súllyal tudjuk képviselni a visegrádi csoportot - mondta.
Orbán Viktor kifejtette: a V4-eknek vannak javaslatai, "ezek konkrét nevek", és ezek mind jók Magyarország és Közép-Európa számára. "A nevek kimondásával azért kell ügyesen bánni", mert van, akinek növeli és van, akinek csökkenti az esélyeit a neve elhangzása. Az ütemezésnek, a diszkréciónak, a megfelelő időpontban való előretörésnek megvan a maga logikája.
Az biztos, hogy a hét közepén a V4-ek személyesen is találkoznak, hogy "az utolsó egyeztetéseket is elvégezzük". Aztán vasárnap este a visegrádi csoport megpróbálja képviselni Közép-Európa érdekeit. Az esélyek jók, "vannak jó jelöltjeink, szerintem be is fognak futni".
A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországnak - a többi országgal együtt - vannak klímacélvállalásai. 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és pénz is van rá, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését. De úgy tudjuk megvalósítani ezeket a célokat, hogy "a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetni az energiáért."
Orbán kijelentette: a javaslat az volt, hogy most menjenek tovább, és 2050-re is tegyenek vállalásokat. A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk.
Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!
fűzte hozzá.
Úgy látja, ha lesz pénz, ha az unió ehhez nyit forrásokat, és meg tudjuk valósítani a magyar energiarendszer korszerűsítését úgy, hogy a családoknak nem kell ezért többet fizetniük, akkor vállaljuk. "Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk" - jelentette ki.
Orbán Viktor kitért arra: volt egy vita a klímacélokkal kapcsolatban a nukleáris energiáról. A magyar álláspont világos:
ha klímacélokat akarunk elérni, akkor szükségünk van nukleáris energiára.
Ezt egy-két ország vitatja, de kisebbségben vannak. Ezt az ellentmondást úgy oldják fel, hogy minden országnak megmarad a joga, hogy eldönthesse: szüksége van-e atomenergiára. Magyarország szeretne ilyet, mert "Paks nélkül nincs alacsony rezsi".
A miniszterelnök kiemelte: a szabályozás célja az, hogy az embereknek jobb legyen, nem pedig rosszabb, és "ha jobb a klíma, de nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő". Olyan megoldás kell, hogy klímacélok is legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is, ehhez pénz kell, erről pedig tárgyalni, egyezkedni kell.
Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
