Orbán Viktor nem akarja büntetlenül hagyni az októberi önkormányzati választáson elszenvedett fideszes vereségeket. A 24.hu információja szerint a vártnál rosszabb eredmény miatt terítéken van, hogy a gyengén teljesítő választókerületek - akár 15-20 körzet - élén lecserélik az elnököt. A Fidesz szervezete ugyanis régóta az egyéni választókerületekre épül, így az önkormányzati választási eredményekért is a szinte kivétel nélkül parlamenti képviselőként dolgozó választókerületi elnökök felelnek, kinevezésükről a pártelnök dönt.
Október 13-án pedig a kormánypárt jelöltjei nemcsak a budapesti kerületek zömében és tíz megyei jogú városban, hanem országosan több mint hatvan nagyobb településen maradtak alul ellenzéki polgármesterjelöltekkel szemben. A kormányoldalnak hosszú idő után először kellett szembesülnie azzal, hogy nincs egyedül a pályán. A pártkommunikáció többnyire arra szorítkozott magyarázatképpen, hogy a kampánycsapat minden tőle telhetőt megtett, sikerült is több embert mozgósítani, mint korábban, de nem számoltak azzal, hogy a baloldaliakat, liberálisokat és a Jobbik támogatóit összehozza az ellenzéki egység, meg azzal sem, hogy mekkora kárt okoz Borkai Zsolt a választás előtti napokban kitört korrupciós és szexbotránya.
Információink szerint a kormányfő, aki egyben a Fidesz elnöke, nem elégedett ezekkel a magyarázatokkal.
A belső elemzések után Orbán és a pártvezetés egy része is úgy látja, személyi változások is szükségesek ahhoz, hogy a 2022-es parlamenti választásra csökkentsék a mostanihoz hasonló "kellemetlen meglepetések" kockázatát.
Forrásaink szerint a Fidesz vezetése 15-20 választókerület esetében látja úgy, hogy az elnök eddigi teljesítménye nagy valószínűséggel nem elég a szűk két és fél év múlva esedékes országgyűlési választás megnyeréséhez, ha egy az egy ellen kell összecsapnia a közös ellenzéki jelölttel.
Tény, hogy az ellenzéki együttműködés miatt most úgy fest, 50 százalékhoz közeli eredmény kell a fideszes jelölteknek a mandátumszerzéshez. Márpedig abszolút többséget a választókerületek kevesebb mint felében (a 106 körzetből 47-ben) értek el a kormánypárti indulók 2018 tavaszán. De mivel számítani lehet arra, hogy - ha másért nem, függetlenek, kamupárti jelöltek vagy éppen a szélsőjobboldali Mi Hazánk miatt - 2022-ben sem csak két név lesz a szavazólapokon, a kormányoldalon úgy számolnak, hogy 47-48 százalékos eredménnyel biztosan nyerni lehet ellenzéki összefogás mellett is. Ennyit pedig több mint hatvan körzetben tudott felmutatni a Fidesz-KDNP tavaly tavasszal. Bízhatnak abban is, hogy vidéken nem lehet mindenhol mechanikusan összeadni az ellenzéki voksokat, így korábbi Jobbik-, esetleg LMP-szavazók is választhatják a kormányoldalt (vagy akár az országosan már 2-3 százalékra mért, az önkormányzati választás megyei listáin az 5 százalékot közelítő Mi Hazánkot) egy baloldali közös jelölt helyett.
Ha viszont tényleg megvalósul a csaknem teljes ellenzéki együttműködés, akkor jó néhány körzetben erősítenie kell a Fidesznek a mandátumszerzéshez. A választókerületi elnökök cseréjénél nem csak a 2018-as eredmény meg az idei önkormányzati választás mérlege lehet döntő, hanem a személyes szimpátia vagy ellenszenv, illetve az országos politikában nyújtott teljesítmény is. Meg persze az is, ha egy képviselőt büntetőeljárás alá vonnak: 2018-ban ezért nem indulhatott újra az akkor még csak megvádolt (azóta négy év szabadságvesztésre ítélt) Mengyi Roland, és jó eséllyel ez a sors vár a dél-békési Simonka Györgyre is, akire korrupció miatt nyolcéves börtönbüntetést kért a 850 milliós vagyonelkobzás mellett az ügyészség.
Simonka - bár szoros versenyben győzött - már tavaly is a kormányoldal legrosszabbul teljesítő egyéni jelöltje volt, ha azt nézzük, hogy hány százalékot szereztek az egyes választókerületekben a kormánypárti indulók, és mennyit ugyanott a Fidesz-KDNP listája. Az orosházi körzetben a politikus 43,15 százalékot gyűjtött, míg listán 46,55 százalékot kapott a kormányoldal, ez 3,4 százalékpontos különbség, több - legalábbis negatív irányban - mint bármelyik másik választókerületben. (A fideszes jelöltek nagyjából fele kevesebb mint egy százalékponttal kapott több vagy kevesebb szavazatot, mint a kormánypárti pártszövetség, kiugróan jól teljesített ugyanakkor például Bencsik János, aki négy százalékpontot "vert" pártjára Tatabányán, ahol a polgármester-választást most ősszel már el is bukta a jobboldal.)
Simonkáéhoz hasonló a helyzete Boldog Istvánnak is, leszámítva, hogy ő még nincs büntetőeljárás alatt, csupán a jobbkezét, a megyei közgyűlés korábbi fideszes alelnökét tartóztatták le. Boldog is alig négy százalékpontos előnnyel verte jobbikos riválisát tavaly tavasszal, ahogy Simonka, másfél százalékkal rosszabbul szerepelt a törökszentmiklósi körzetben, mint a pártja, és nem lehet mérget venni arra, hogy hozzá nem kopogtat be az ügyészség az uniós pályázatok elcsalása miatt indult eljárásban.
Az eljárások alakulásától függetlenül Simonka és Boldog így aligha lesz ott a 2022-es indulók között. A többiek közül elsősorban azoknak inog a pozíciójuk, akikről a vezetésben úgy látják, a 2018-as országgyűlési voksolás és a körzetükben található települések polgármester-választási eredményei nem meggyőzőek.
Egyes hírek szerint változások lehetnek például Heves megyében, ahol a Fidesz mindhárom választókerületi központban: Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is elvesztette a polgármesteri posztot. Ám számolhatnak azzal is, hogy a három egyéni képviselő közül kettő, ha kevéssel is, de több voksot szerzett tavaly áprilisban, mint ahányan a Fidesz-KDNP listájára szavaztak, Horváth László pedig nem akárkit, hanem Vona Gábort, az akkori Jobbik-elnököt győzte le Gyöngyösön. Ilyen esetben a jelöltcsere aligha biztosíték a jobb szereplésre, és inkább arra figyelnek majd a Fideszben, hogy politikusuk kihozta-e a maximumot a körzetből. Ehhez pedig jó mérce lehet a jelöltre és a pártra adott szavazatok számának összevetése.
Budapesten is több új képviselőjelölt állhat rajthoz, a XV. kerületben vesztes László Tamást már félre is állította Orbán, de a fővárosi kormányhivatal élén álló, Kőbányán alulmaradó György István, vagy az Óbudán vereséget szenvedő Menczer Erzsébet újrázására sem érdemes sok pénzt tenni. Nem nevezhető sikertörténetnek a 2018-ban Zuglóban próbálkozó Jelen Tamás politikai belépője sem: a második legrosszabb eredményt érte el a Fidesz-KDNP indulói közül.
A kormányoldal 14 egyéni választókerületet bukott el tavaly tavasszal, ezek közé tartozik a pécsi körzet is, ahol Mellár Tamás győzte le Csizi Pétert, aki szintén nem számíthat újbóli indulásra. Ez már abból is világos volt, hogy a volt emberminiszter, Balog Zoltán lemondásakor, majd Hirt Ferenc halála után is őt illette volna a listás mandátum, mégsem került be az Országgyűlésbe. Azt persze nem állíthatni, hogy a pécsi politikus rosszul járt volna, hiszen három állami cégnél összesen bruttó négymillió forintot keres, így alighanem az ő példája lebeg majd a távozni kényszerülő képviselők szeme előtt: van élet a parlamenten kívül is.
A frakció alig változott 2014 óta, a vezérkarból kevesen indulnak egyéniben
A Fidesz vezetéséből Orbán Viktor mellett Kövér László választmányi és házelnök, valamint két jelenlegi alelnök, Kubatov Gábor és Novák Katalin sem indult tavaly egyéniben, ahogy Semjén Zsolt KDNP-elnök sem, a korábban Vácot képviselő Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető pedig átadta a helyét Rétvári Bencének. A Fidesz alelnökei közül Kósa Lajos 1998 óta Debrecen képviselője, Németh Szilárd viszont sorozatban másodszor veszített Csepelen. Kocsis Máté a VIII. kerületben szerzett mandátumot, és bár a Fidesz az önkormányzati választáson kikapott a Józsefvárosban, a frakcióvezető mellett szól, hogy tavaly majdnem 2 százalékponttal jobb eredményt ért el a pártjánál. Ezzel dicsekedhet Varga Mihály pénzügyminiszter, aki a II. kerületben győzött, illetve Lázár János is a hódmezővásárhelyi körzetben - ennek azért van jelentősége, mert a Fidesz mindkét helyen veszített ősszel. Rogán Antal kabinetminiszter indítását már 2018 áprilisában sem kockáztatta meg a kormányoldal, igaz, a budapesti 1-es körzetben helyette induló Hollik István sem járt szerencsével.
A kormánypárti frakció zöme ismerős arcokból áll. Emlékezetes, hogy a parlament létszámát a 2014-ben kezdődő ciklusra lefelezték, azoknak a nagy része viszont, aki képviselő maradhatott, 2018 tavaszán is lehetőséget kapott. A 106-ból akkor 21 körzetben indult új jelölt, de közülük Gulyás Gergely (XII. kerület), az ősfideszes Németh Zsolt (XXII. kerület) vagy éppen Kocsis sem parlamenti újonc. Szemben Szabó Tünde sportállamtitkárral, aki Nyíregyházán nyert mandátumot, és Süli János paksi bővítésért felelős miniszterrel, aki könnyedén győzött az atomerőmű városában. Az új próbálkozók közül - az említett Hollik és Jelen Tamás mellett - nem járt sikerrel a szegedi kézilabdázó Bartók Csaba, a VII. kerületben Bajkai István, Újpesten Zsigmond Barna, a XIII. kerületben Harrach Tamás. Győzött viszont Salgótarjánban Becsó Károly, aki a betegséggel küzdő testvére helyett lett egyéni képviselő (listáról azért a nemrég zughotel üzemeltetésével megbukó Becsó Zsolt is bekerült a parlamentbe), vagy éppen a szigetvári körzetben a Tiffán Zsolt borászt váltó Nagy Csaba. Mengyi Roland helyén pedig biztosra ment, és egy korábbi képviselőt reaktivált a Fidesz: Koncz Ferenc szerencsi polgármestert.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
