Melyiktől félünk jobban, A mumustól, a Kedvencek temetőjéről vagy a Ragyogástól?


Meleg van, húzzátok le a redőnyöket és nézzetek meg a félhomályban pár szuper Stephen King-filmet, mi azt is megmutatjuk, melyik felületen tudjátok őket megtalálni. Van pár alapműve az irdatlanul termékeny horror-thriller szerzőnek, ami ma is ugyanolyan hátborzongató, mint a bemutatásakor. Idén nemrég A mumus került a mozik műsorára, mi azt néztük meg, mit szeretünk még a szerző adaptációi közül. Újranézni pedig sosem fáj azt, ami jó.

Állj mellém! (1986, Netflix)

Nem Frank Darabont az egyetlen rendező, aki ügyesen hívja életre a horror mesterének meséit a vásznon. Rob Reiner a Tortúra előtt készítette el ezt a remek coming-of-age mozit King egyik novellája alapján, amely egy 1982-es kötetében szerepelt. Három, mára is ismert színész játszotta a tinisrácok szerepét: River Phoenix, Corey Feldman és Jerry O'Connell. A sztori négy fiúról szól, akiknek a fülébe jut egy pletyka egy holttestről, és mint minden valamire való tinédzser, a rejtély nyomába erednek, miközben nagy emberismeretre tesznek szert és magukról is sokat tanulnak. Ez az egyszerűbb Stephen King-sztorik közül való, de épp ezért a színészi játékon sok múlik. A tragikusan korán elhunyt színészlegenda, Phoenix is nagyban hozzátett a mozi értékéhez.

Ragyogás (1980, HBO Max)

Honey, I'm home, jelentette be 1980-ban Jack Nicholson Stanley Kubrick klasszikussá vált filmjében, a mondattól pedig azóta generációknak lúdbőrözik a háta. A Ragyogás talán a legjobb Stephen King-film, szerintem remekmű, és érdekes módon sokkal több rétege van, mint az adaptált könyvnek. King azonban nem szerette a szerzői jegyekkel teletűzdelt Kubrick-darabot, el is készítette a saját változatát. Sajnos láttam, nem ajánlom, illetve maximum jó humorral felszerelkezve. Amikor először találkoztam a Ragyogással, túl fiatal voltam hozzá, de már ekkor lenyűgözött, mennyi vér volt képes kiömleni a hotel falaiból, és hogy milyen szuggesztív látványelemekkel volt képes Kubrick megnyomni a tudatalattinkban a rettegés gombját. Álomdoktor (2019, Apple TV)

Az (2017, Apple TV)

Gyermekkori alapparáim közé tartozott az első változat, amit valami ismeretlen okból a Sky tévé délután négykor tűzött műsorra (köszi). A 2017-es Az sokkal kidolgozottabb és még rémisztőbb, mint az előzménye, köszönhetően Bill Skarsgård alakításának és maszkjának a gonosz, gyermekrabló-gyilkos bohóc szerepében. Van valami a 2017-es Az-ban, ami sokkal többé teszi egy egyszerű horrornál, és sokkal inkább a családokon belül munkálkodó idézőjeles démonok és félelmetes, abuzív dinamizmusok oldalát fogja meg gyermekoldalról. Ahonnan, annak reflektálatlanságával együtt, még ijesztőbb, ha felnőtt fejjel nézzük. 

Álomdoktor (2019, Apple TV) 

Ewan McGregornak sokat köszönhet ez a mozi, ami az Az főhősének felnőttkori traumafeldolgozásának King-féle sztorija. Aki hallott már PTSD-ről, de szeretné megérteni, konkrétan miket okozhat a poszttraumás stressz-szindróma, amely egy életen át kísérthet, akár egy szellem, addig, amíg le nem számolunk a gyökértrauma ártó erejével, annak tökéletes választás lehet az Álomdoktor. Meg amúgy is egész jó film.

A remény rabjai (1994, Apple Tv, YouTube)

Frank Darabont nem tudni, sejtette-e, hogy Andy Dufresne (Tim Robbins) King által megírt története ekkorát fog robbanni, de nekem gyanús, hogy nem, az IMDb-n a mai napig tartja népszerűségi első helyét a listán ez a kis elbeszélésből készült nagyszerű film, melynek Morgan Freeman szeretnivaló hangján hallhattuk a narrációját (és a magyar szinkronja is első osztályú volt). A remény rabjai sokszornézős film, ami a kitartás, a remény és az emberi összetartás, és az önmagunkba vetett hit elvehetetlenségének képességéről szóló csodaszép tanmese.

Tortúra (1990, Apple Tv, Google Play)

Egy balesetben súlyosan megsérült férfit egy középkorú nő kedvesen ápolni kezd. Akár egy Nicholas Sparks-szerelmesregény - és film kiindulóhelyzete is lehetne ez, de nem az. Hanem épphogy egy Stephen King-műé, amiben a híres írót (James Caan) egy rajongója (Kathy Bates) menti meg. Kathy Bates és a Tortúra szó a popkultúrában mára szinte összeforrtak, mert azt a rémálmot, amit a nő által átél az író, az ellenségünknek se kívánjuk. Bates meg is kapta az Oscar-díjat alakításáért, ami azért is menő, mert nem a thriller a Filmakadémia kedvenc műfaja.

Carrie (1976, Apple TV, YouTube, Google Play)

Látható, már a hetvenes években King-alapanyagokhoz nyúltak a legnagyobb rendezők, Brian de Palma munkája két kategóriában is Oscar-jelölést kapott. Mint sokszor, itt is a család egységének töredezettsége , a személyiség integritásának veszélye áll a középpontban, a bullying témájával egybefűzve, Carrie (Sissy Spacek) ugyanis egy különös képességekkel megáldott, ám frusztrált tinilány, aki szeretné, ha szeretnék, mint minden tini. De ha kigúnyolják, annak váratlanul tragikus következményei lesznek, mi pedig vonjuk le a kingi tanmese következtetéseit, mint általában. 

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!