Habsburg József II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fiaként látta meg a napvilágot 1776-ban, tizenhat évesen járt először Pest-Budán. Egyik bátyja, Sándor Lipót Magyarország helytartója és nádora volt, az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságra választották meg - írja a Múlt-kor.hu.
József, aki megtanult magyarul, és egyre nagyobb népszerűségre tett szert, eleinte az udvar akaratát hajtotta végre. De
miután megismerte a helyi viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, önálló politikával próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit.
Segített, kezdeményezett, együttműködött
Metternich abszolutizmusa idején kiállt az országgyűlés szólásszabadsága mellett, és javasolta I. Ferenc császárnak: térjenek vissza az alkotmányossághoz, a magyarok és az uralkodóház viszonyát reformokkal javítsák. Józsefnek sikerült elérnie, hogy a császár megkegyelmezzen a még rabságban sínylődő jakobinusoknak, köztük Kazinczynak.
Idehaza sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért és Pest-Buda szépítéséért. Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait és maga akar király lenni.
Sokrétű tevékenysége alig felmérhető, 1802-ben például támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum magva lett. Ő alapította 1826-ban a Vakok Intézetét, pártolta a kőbányai lóvasút építését, majd a Pest-Vác vonal létrehozását, együttműködve Széchenyi Istvánnal.
Tevékenysége nyomán vált Pest provinciális kisvárosból az 1830-as évekre országos politikai, kulturális és gazdasági központtá.
Ötven év az ország szolgálatában
1825-ben József nádor vette rá Ferenc bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reformországgyűlést, és a Tudományos Akadémia itt elhatározott alapítását 10 ezer forinttal támogatta. Az 1838-as pesti árvíz idején ő irányította a mentést, 1840-ben amnesztiát biztosított az elítélt Kossuthnak,Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. Tetteit nagyon hosszan sorolhatnánk, a lényeg:
bár nem volt uralkodó, ő lett az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel az ország és a nemzet érdekének szentelte életét.
Nem véletlenül nevezték őt a legmagyarabb Habsburgnak. Ötven évig viselte a nádori tisztséget, ő volt a Habsburgok magyar ágának megalapítója. 1847. január 13-ánhunyt el Budán, a budai nádori kriptába temették.
