A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) örül annak, hogy a kormány november helyett már júliusra elrendelte a pótlólagos, 3,9 százalékos nyugdíjemelést. De mivel a prognózisok szerint (Magyar Nemzeti Bank, Nemzetközi Valutaalap) esélyes, hogy a 10 százalékot is eléri az idei éves infláció, ezért az inflációkövető nyugdíjemelés megvalósításához 5 százalékos nyári emelést tartanának elfogadhatónak.
Ezen túl külön szót emeltek az átlag alatti nyugdíjúakért. A probléma nem csak annyi, hogy nekik kevés a nyugdíjuk, többet kellene nekik adni - mondta megkeresésünkre a NYUSZET soros elnöke, Hegyesiné Orsós Éva. Hanem az is, hogy akiknek kevesebb a jövedelmük, a nyugdíjuk, azoknál nagyobb arányt képvisel az élelmiszerköltés. Az élelmiszerek ára pedig átlag felett drágult márciusban, és az átlagon belül jócskán voltak olyan alapélelmiszerek, amelyek ára 20-30 százalék felett emelkedett. Ez persze érinti azokat is, akiknek 160 ezer forint feletti az ellátásuk. De nem mindegy, hogy valakinek 600 ezer forintos nyugdíjból kell kigazdálkodnia a 20-30 százalék felett dráguló alapélelmiszereket, vagy mondjuk 100 ezer forintból, esetleg kevesebből.
Orbán Viktornak és Varga Mihálynak is jelezték, hogy gond van. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit várnak attól, hogy a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek is írtak, illetve hogy az évi több mint 8 százalékos nyugdíjemelésnek megfelelő 13. havi nyugdíjjal hogyan számolnak az elszálló infláció kapcsán.
A hónap utolsó napjaira már nem maradt a nyugdíjból
Évről évre egyre többen vannak, akiknek az átlagnál jóval magasabb a nyugdíja, mióta 2013-ban eltörölték a nyugdíj- és járulékplafont. Ha valakinek most havi 1 millió forint a nyugdíja, az havi 39 ezer forint emelést kap júliustól (januárig visszamenőleg). Viszont ha csak 100 ezer forint az ellátása, akkor a pótlólagos emelés is csak havi 3900 forint neki. Ha az öt százalékos emelés teljesülne, az mindössze további 1100 forint pluszt jelenthetne havonta.
A NYUSZET elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, akik nagyon kevésből kénytelenek megélni, azoknak minden forint számít. Hegyesiné Orsós Éva éppen egy nyugdíjas rendezvényen volt, amikor hívtuk. Ott mesélt neki egyik nyugdíjasuk arról, hogyan is élte meg ő a vágtató inflációt. Két éve postai kézbesítés helyett bankszámlára kéri a nyugdíját. Más jövedelme nincs. Két év alatt most fordult elő először, hogy nem tartott ki a pénze a hónap végéig. Hiába próbált a következő nyugdíj előtt pár nappal vásárolni a boltban, azzal kellett szembesülnie, hogy a bankkártyáján már nincs pénz. Ez azt jelenti, hogy míg korábban nagy beosztással, de kijött a nyugdíjából, most már ez nem sikerült, és volt három-négy olyan napja, amikor igencsak meg kellett gondolnia, hogy az otthon lévő dolgokból mit tud főzni magának, és mit tud csinálni, mit nem.
Nemcsak az alapvető élelmiszerek, de a szolgáltatások és a gyógyszerek ára is a korábbinál jobban emelkedik. A NYUSZET szakértői szerint a nyugdíjas infláció az év hátralévő részében dinamikusan fog emelkedni.
Muszáj kimondani, hogy baj van
Nem gondoljuk, hogy ha a miniszterelnök és a pénzügyminiszter megkapja a levelünket, a szívükhöz kapnak, és módosítani fognak a nyugdíjemelésen
- mondta a szervezet vezetője. De ettől függetlenül úgy érzik, erkölcsi kötelességük felhívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok, különösen az alacsony nyugdíjúak, nehéz helyzetben vannak. És azért is írták a fő döntéshozóknak a levelet, mert tagjaiknak fontos, hogy a nyugdíjas szervezeten keresztül hallathassák a hangjukat, ilyen módon elmondhassák, mit gondolnak a nyugdíjemelésről.
A NYUSZET, a nyugdíjas szervezetek feladatuknak érzik, hogy beszámoljanak azokról a problémákról, amelyekkel mindennapi munkájuk során találkoznak. Nyitottak az együttműködésre a mindenkori kormánnyal, igaz, erre egy ideje nemigen van lehetőségük, mert az Idősek Tanácsában nem kaptak helyet, a tanáccsal fel sem tudják venni a kapcsolatot. Az elmúlt négy évben egyetlen alkalommal kaptak egy órát egy államtitkártól, hogy beszéljenek a gondjaikról. Arra számítottak, hogy lesz folytatás, de nem lett.
Visszasírják a 2010 előtti időszakot, amikor még az Idősügyi Tanács működött, akkor volt párbeszéd. A nyugdíjas érdekképviseletek akkoriban tájékoztatást kaptak a kormánytól, és lehetőséget, hogy véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat elmondhassák. Erre most is igényt tartanának. Önkormányzati szinten viszont működik az egyeztetés a nyugdíjas szervezetekkel.
Visszatérve arra, hogy mire számítanak a levelük alapján azt mondta, lehet, hogy úgy tűnik, ezeknek a segélykiáltásoknak nincs eredményük. De ne felejtsük el, hogy többek között a NYUSZET kezdte el három éve forszírozni, hogy ne csak novemberben legyen nyugdíjkorrekció, ahogy a jogszabály előírja, hanem már korábban, amikor lehet tudni, hogy az év eleji nyugdíjemelésnél nagyobb lesz az infláció. És a kormány tavaly először már év közben, júniusban korrigált a nyugdíjakon, és idén júliusban szintén meglépik ezt. Lehet, hogy nem vonják be őket a tárgyalásokba, de nem érzik haszontalannak hallatni a hangjukat.
12 évet vártak a 13. havi nyugdíjra
Felvetettük még, hogy a 13. havi nyugdíj több mint 8 százalékos nyugdíjemelésnek is felfogható, ha nem is épül be a nyugdíjba. Innen közelítve az év eleji 5 százalékos emelés, plusz a 3,9 százalékos - a kormány által elrendelt - korrekció és a 13. havi nyugdíj együtt már plusz 16,9 százalékot jelent idén, ami lefedheti az inflációt. Hegyesiné Orsós Éva erre azt válaszolta, minden egyes nyugdíjelemnek megvan a maga funkciója. Olvasatukban 12 év alatt kétszer fizetett 13. havi nyugdíjat a regnáló kormány - tavaly egy hetit, idén négy hetit. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy 12 év alatt 5 heti plusz nyugdíjat fizettek, miközben 2002 és 2009 között 22 heti plusz nyugdíj érkezett, ugyanúgy 13. havi nyugdíj címén. A tavalyi 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban azt se felejtsük el, hogy a járvány két éve milyen hatással volt az idősekre - be voltak zárva, költeniük kellett a vitaminokra, fertőtlenítőkre, maszkokra, kesztyűkre, stb. is.
A nyugdíjemelés pedig továbbra is csak inflációkövető, nincs svájci indexálás. Azaz a bérek növekedése nem tükröződik a nyugdíjakban. Márpedig a bérek az utóbbi években tíz százalék felett is nőttek - a régebbi nyugdíjak pedig egyre jobban leszakadnak az új nyugdíjaktól és a bérektől is.
Máshol is magas az infláció, nem csak Magyarországon, de mivel nálunk még nincs euró, így ennyivel is rosszabb a helyzet. A NYUSZET azt látja, hogy miközben vágtatnak az árak, a kis nyugdíjúak egyre nehezebben élnek meg. És az elmúlt években nem történt semmilyen lépés kifejezetten az alacsony nyugdíjúak anyagi felzárkóztatására, megsegítésére, hiába kérték ezt már korábban, például 2020-ban is.
Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem
