A 200-300 ezer forint bevétellel rendelkezők negyede, az ennél kevesebből élők majd 60 százaléka tart súlyos megélhetési gondtól - derül ki a Publicus Intézet kutatásából, melyet a Népszava közölt.
Az augusztus végén készült, a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív felmérés szerint 34 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az árak emelkedése az elmúlt egy évben meghaladta a 30 százalékot, miközben hivatalosan az általános inflációs érték júliusban "csak" 13,7 százalékos volt. Az augusztusi infláció már közelít a 16 százalékhoz, az élelmiszer infláció pedig 30 százalék felett van. A szakértők között konszenzus van abban, hogy az infláció 20 százalék fölött fog tetőzni.
A legkevesebb pénzből élőknél is rosszabbnak látják az inflációs helyzetet a 200-300 ezer forint közötti nettó havi jövedelemmel bírók: 42 százalékuk érzékelt 30 százaléknál magasabb pénzromlást.
A nők minden jövedelmi kategóriában nagyobbnak érzik az inflációt, de mindenkit sokkol a kenyér majdnem 58 százalékos vagy a száraztészták 50 százalékhoz közelítő drágulása.
Nem véletlen, hogy folyamatosan emelkedik azok aránya, akiknek már súlyos gondot okoz a háztartásban az árak emelkedése: márciusban 34, augusztusban már a megkérdezettek 39 százaléka felelte ezt a Publicusnak. Itt azonban már látszanak különbségek a jövedelem szerinti megoszlásban: míg a 200-300 ezer forint közötti bevétellel rendelkezőknek alig a negyede, addig
a 200 ezer forintnál kevesebb pénzből élők majdnem 60 százaléka számolt be súlyos nehézségekről.
A rezsidíjak átalakítása az első pillanatban nagy riadalmat okozott a háztartásoknak, azóta viszont mérséklődtek ezek a félelmek: júliusban még a megkérdezettek 56 százaléka gondolta, hogy háztartása fogyasztása meghaladja a támogatott mértéket, augusztus végére 43 százalékra csökkent ez az arány.
Saját becslés alapján a túlfogyasztók fele legfeljebb 20 százalékkal lépi túl a kedvezményes határt, míg a gáznál a válaszadók ötöde, villanynál a 14 százaléka több mint 50 százalékkal használ többet.
Minden korosztályban minimális, tíz százalék alatti azoknak az aránya, akik elképzelhetőnek tartják a gáz- és áramfogyasztásuk jelentős csökkentését. A munkahelyek megszűnésével járó recessziós fenyegetettségtől egyelőre nem tartanak az emberek. A megkérdezettek háromnegyede most még azt felelte a Publicus kérdésére, hogy nem számít elbocsájtásokra.
