A 20-30-as korosztályt egyelőre nem annyira foglalkoztatja, hogy milyen életet él majd 30-40 év múlva. Aggódni majd ráérnek 40 után is - gondolják. Három pontban rávilágítunk, miért nem halogatható, hogy az idős korunk nyugodt éveit bebiztosítsuk.
Legutóbbi kvízünkben azt a lehetőséget kínáltuk fel olvasóinknak, hogy tudják meg, milyenek lesznek 30-40 év múlva. A kérdések egy része a pénzügyi tudatosságot járta körül, éppen azért, mert az önfeledt nyugdíjas évekhez az lehet a kulcs, ha már fiatalon megtakarításba kezdünk.
A kvíz kitöltői a válaszaik alapján lehettek 'Aggódók', akik ugyan tisztában vannak azzal, hogy a nyugdíjuk valószínűleg nem lesz elég az időskori megélhetéshez. Görcsölnek is emiatt, de még nem sok konkrét lépést tettek azért, hogy biztosítsák az anyagi gondoktól mentes, függetlenebb időskort. A 'Máról holnapra élők' jelszava a 'Carpe diem!', ők úgy állnak az öregség kérdéséhez, hogy azt előbb még el is kell érni, kár ezen már most stresszelni. A 'Tudatosak' pedig azok, akik már otthonoson mozognak a nyugdíj célú megtakarítások terén, és lesz mivel kiegészíteniük az állami nyugdíjukat.
Nem okozunk nagy meglepetést, ha eláruljuk, a kitöltőknek csak egy kis százaléka tartozik a 'Tudatos' kategóriába. Gondolhatnánk, hogy ez fiatalon még természetes lehet, ám az OTP Nyugdíjpénztár szakértője szerint nem lehet elég korán elkezdeni a nyugdíjas éveink megalapozását.
Az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint a legtöbb magyar továbbra is úgy gondolja, hogy nehezebb lesz az élete nyugdíjasként, mint szüleinek volt, és tart attól, hogy időskorában az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre.
Bárhogy is lesz, sosem árt, ha az ember előre gondolkodik, és kicsit utánaszámol a lehetőségeinek.
Jobb félni, mint megijedni – tartja a mondás, ami itt annyit jelent: érdemes már most elkezdeni félretenni a nyugdíjas éveinkre, hogy később ne érjen minket nagy meglepetés. Íme három tipp, amelyeket megfogadva egy lépéssel előrébb járhatunk azoknál, akik még kevésbé tartanak az időskortól:
Ahelyett, hogy a véletlenre és a "jövő zenéjére" bíznánk magunkat,
Hogy mégis mennyit célszerű félretenni és milyen módon, azt sem kell egyedül eldöntenünk - érdemes megkeresni egy erre szakosodott pénzügyi tanácsadót, aki eligazít bennünket a különböző lehetőségek között. Kiindulásként utánajárhatunk, hogy a tervezett megtakarítással mekkora nyugdíjkiegészítéssel számolhatunk majd - az OTP Nyugdíjpénztár oldalán találunk például egy erre a célra létrehozott kalkulátort. A nyugdíj, mint megtakarítási cél távolinak tűnhet, egy 25-30 éves fiatal számára pláne. Egy korábbi cikkünkben, amelyikben fiatalokat kértünk meg, nézzék meg, milyenné alakítja őket egy öregítő filter és gondolják át, milyen életük lesz 30-40 év múlva, többen is úgy vélték, elég lehet 40 éves kor felett elkezdni a nyugdíjra félretenni. Ha csak abból indulunk ki, hogy vélhetőn tovább növekszik az átlagéletkor, egyre hosszabb ideig élünk, akkor egy mai huszonévesnek már jó eséllyel egész hosszú nyugdíjas időszakkal kell számolnia. Ha pedig akár 15-20 évig is szükség lehet a nyugdíjunk kiegészítésére saját megtakarításainkból, akkor pláne időben el kell kezdenünk a tudatos jövőtervezést. Igen, akár már 25 évesen is időszerű lehet. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság egyik nagy előnye, hogy lehet akár munkáltatói juttatás is az ide érkező befizetés. Ráadásul minden évben plusz pénzzel gyarapíthatjuk a megtakarításunkat, ha voltak befizetéseink a nyugdíjpénzárba és fizettünk SZJA-t is. A már kifizetett személyi jövedelemadónkból (SZJA) kapunk vissza pénzt közvetlenül a nyugdíjpénztári egyéni számlánkra, mégpedig az adott évben befizetett megtakarítási díj 20%-ának megfelelő összegben, maximum 150.000 forintot. A cikk az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült.
