A nyugdíjcélú megtakarítás nagyon fontos lépés ahhoz, hogy idős korunkra is biztonságban érezhessük magunkat anyagilag. Mindenkinek szüksége lenne rá. Számos részletkérdés van viszont, ami elkerülheti azok figyelmét, akik nyugdíjmegtakarításban gondolkodnak, és ez kellemetlen meglepetéseket okozhat nekik. Hogy mire érdemes odafigyelni, és miért, a 444 szedte csokorba.


  • Nem biztos, hogy hozzáférünk a pénzünkhöz 65 évesen.

Azt kell tudni, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) gyűjtött összeghez, amíg nem szereztünk nyugdíjjogosultságot. Jelenleg a korhatár 65 év, de ez nem biztos, hogy így marad. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál (önypt) is ez a főszabály, viszont 10 után itt már adómentesen felvehető a hozam, akár több ízben is, a 21 év után pedig a tőkéhez is hozzá lehet nyúlni. A nyugdíjbiztosításnál mindig a szerződéskori korhatár számít, tehát egy korhatáremelés sem kavar be.

  • Az örökösökkel illetéket fizettehetnek.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, és a nyugdíjbiztosítást kötők megjelölhetik, ki örökölje megtakarításaikat. Ilyen esetben a kedvezményezett hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen hozzáférhet a felhalmozott összeghez. Ha azonban nincs kedvezményezett, illetékfizetési kötelezettség keletkezhet.

  • Magasak lehetnek a befektetési költségek.

A nyugdíjcélú megtakarításokat a tkm (teljes költségmutató) segítségével lehet összehasonlítani - a magas TKM kedvezőtlen, az alacsony pedig kedvező. A nyugdíjbiztosítások jelenlegi piacán a 2 százalékos tkm jónak számít, ám ha 4 százalékos a mutató, azon akár milliós összeget is veszíthet a megtakarító.

  • Nem biztos hogy választhatunk járadék vagy egyösszegű kifizetés között.

A nyugdíj-előtakarékossági számlánál például csak egyösszegű kifizetés lehetséges, ám a nyugdíjbiztosításoknál a járadék igénylése is lehetséges (eseti korlátozásokkal). Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál igényelhető egyösszegű kifizetést, vagy fix összegű, vagy fix időtartamú járadék is. Életjáradék folyósítása elméletileg szintén lehetséges, de csak biztosító bevonásával (ezt nem sok pénztár vállalja).

  • 55 éves kor felett már kevesebb a lehetőség.

Számos szolgáltatás a 10 éves futamidő eléréséhez kötött, így csak a számlanyitás után 10 évvel lehet adómentes nyugdíjszolgáltatást igényelni. Azaz, ha valaki 55 éves kora után kötött nyugdíjcélú megtakarítást, akkor a korhatár betöltése után még nem férhet hozzá adómentesen a saját megtakarításához. A nyugdíjbiztosításoknál pedig (kevés kivétellel) 55 év a belépési korhatár. A nyesznél és az önypt-nél viszont nincs belépési korhatár.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!