Az űrtechnológia fejlődése nem csak az asztronautákat és tudósokat segítette közelebb a világűr, a csillagok, a bolygók és az univerzum megismeréséhez. Sokaknak talán meglepő lehet, de a mindennapok során mi is rengeteg olyan fejlesztést használunk, ami az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) mérnökeinek köszönhetően jöttek létre, és váltak elérhető a szélesebb rétegek számára.
Miután a NASA nyilvánossá tette kutatási eredményeit, a fejlesztők ezeket használva saját alkalmazásokat építhettek, amikből a hivatal minden évben szemezget az 1976 óta létező Spinoff című kiadványában. A hivatalnál egy külön részleg felel a technológia átadási programért, aminek keretében az adófizetők pénzéből finanszírozott NASA-kutatások a társadalom számára is használhatóvá válnak.
A Spinoffban már közel 2000 olyan űrtechnológiát mutattak be, amik változatos módokon a privát szektorba is eljutottak. Kevesen tudják, de a porszívó, az internet, a kameraszenzorok, a protézisek és a GPS csak néhány azon fejlesztés közül, amiknek közük van az űrhajózási hivatalhoz, és a földi életet is átalakították, nem csak az űrhajózásban töltöttek be fontos szerepet. Ahogy a NASA is írja weboldalán:
Több űr van az életedben, mint gondolnád!
APOLLO 50
1969. július 20-án a NASA történelmet írt: az amerikai űrhivatal elsőként juttatott embert a Holdra. Az 50. évforduló alkalmából a 24.hu július 15. és 28. között cikksorozattal tiszteleg az emberiség egyik legnagyobb lépése előtt.
Memóriahab
A nyitott cellás struktúrájú poliuretán anyagból készülő memóriahab jellegzetessége, hogy egyenletesen eloszlatja a rá nehezedő terhelést, hála annak, hogy a hőmérsékletre és a nyomásra is érzékeny. Manapság párnákban, motorülésekben, matracokban használják, de története egészen 1966-ig nyúlik vissza. Eredetileg azért fejlesztették ki, hogy kipárnázzák vele az űrhajók belsejét a nyomáskülönbségek kiegyenlítése végett, így téve biztonságosabbá az utazást az űrhajósok számára. Emellett a landolásban is segített, mivel csökkenti a fellépő hatalmas erőhatásokat. A habanyag később kereskedelmi forgalomba került, és ma már az orvostudomány és a sportszergyártók is előszeretettel alkalmazzák.
Talpbetétek
A holdraszálláshoz speciális cipők is kellettek, ezér Neil Armstrong és társai olyan lábbeliket kaptak, amik könnyebben szellőztek és nagyobb lendületet adtak a lépésekhez. A poliuretánból készült cipők mintájára a cipőgyártók is felismerték, hogy ez a technológia a hétköznapi emberek életében is hasznos lehet, így a KangaROOS a nyolcvanas években futócipők talpában hasznosította a NASA kutatásai alapján elkészített speciális talpbetétet, ami nem csak egyenletesen osszlatta el a terhelést a talp egész felületén, de segített a lendület megtartásában is - a mai futócipők pedig már szinte mind így épülnek fel.
Infravörös hőmérő
A Diatek 1991-ben adta ki az első infravörös hőmérőt, amivel a korábbinál jóval pontosabbá és egyszerűbbé vált a testhőmérséklet ellenőrzésének folyamata. Szinte hihetetlen, hogy a NASA kutatói azon célból dolgozták ki a megoldást, hogy csillagok hőmérsékletét mérjék. A technológia lényege, hogy a hőmérő a dobhártyába jutatott energia mennyiségéből számítja ki a test hőmérsékletét. Ez azért is ad pontos eredményeket, mert a dobhártya a test belsejében található.
Füstérzékelő
A NASA a Honeywell Corporationnal együtt 1973-ban alkotta meg a világ első, állítható érzékenységű füstérzékelőjét, ami manapság már minden fontosabb épület alapvető kelléke. A mérges gázok és a füst detektálására alkalmas szerkezetet célja az volt, hogy időben kiderüljön, ha az első amerikai űrállomáson, a Skylaben probléma adódik. A szerkezet azóta már rengeteg háztartásban is megtalálható.
Vezeték nélküli szerszámok
Az sem volt egyértelmű, hogy mivel fognak kőzetmintákat begyűjteni az űrhajósok, ha egyszer elérik a Hold felszínét. Az űrhivatal a Black&Deckerrel közösen egy olyan porszívóhoz hasonló, vezeték nélküli szerkezetet fejlesztett erre a célra, amivel ez a kényes feladat elvégezhetővé vált. A kísérlet sokat segített abban, hogy később megjelenjenek az olyan vezeték nélküli porszívók és fúrók, illetve akkumulátoros nehéz-szerszámok, amiket manapság építkezéseken (és már otthon is) használnak az emberek.
Vízszűrő
A NASA-nak egy olyan filterre is szüksége volt, ami hosszú időn keresztül lehetővé tette az asztronauták számára a tisztított víz előállítását. A speciális faszenet tartalmazó filter ezüstionok segítségével semlegesítette a baktériumokat, és gátolta meg további terjedésüket. Természetesen idővel ez a fejlesztés is megtalálta az utat a mindennapjainkba.
Bébiétel
A NASA régóta foglalkozik algakutatással annak céljából, hogy az űrutazások során koncentráltan juttathassanak vitaminokat az űrhajósok szervezetébe. Az ő kutatásaik nyomán jöttek létre a kereskedelmi forgalomban is kapható, gazdag mikroalga tartalmú bébiételek is. Az algaalapú zöldségolajat a Martek Biosciences Corporation hozta létre, amit egy korábbi NASA-dolgozó alapított.
Karcálló lencsék
A NASA-nak az elmúlt évtizedek során szüksége volt egy olyan speciális bevonatra is, amivel megvédhették az űrfelszereléseiket a különböző szennyeződésektől, ezért kikísérleteztek egy saját műanyagborítást. Manapság ezekkel találkozhatunk a napszemüvegeken - a speciális műanyag nem csak olcsóbb az üvegnél, de jobb védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben is.
