Az volt a feladatom, hogy derékig levetkőztessem a nőket, és megbilincseljem őket úgy, hogy mozdulni se tudjanak. Azután kimentem a szobából, és valami kínai férfi vagy rendőr ment be. Én csendben ültem az ajtó mellett, és amikor a férfi kijött a szobából, elvittem a nőt lezuhanyozni.
Gulzira Auelkhan 18 hónapot töltött egy kínai átnevelőtáborban és a BBC-nek mesélt arról, hogy az ő feladata volt a fogva tartott ujgur nőket elkísérni egy szobába, hogy ott aztán az őrök vagy más kínai férfiak, akik fizettek ezért, megerőszakolják őket. Auelkhan azt mondta, esélye sem volt arra, hogy megtagadja a parancsot, vagy hogy közbeavatkozzon a társai védelmében.
Kínát az elmúlt években számos bírálat érte a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen (HUAT) zajló események miatt, most először azonban független szakértők is kijelentették, hogy a kínai állam tudtával és beleegyezésével népirtás zajlik az ujgurok ellen, és ezzel megsértik az ENSZ Népirtás Megelőzésével és Büntetésével foglalkozó 1948. évi nemzetközi konvencióját.
A jelentést a washingtoni székhelyű Newlines Institute nevű think tank publikálta, és olyan, nemzetközileg elismert kutatók készítették, akik járatosak a nemzetközi jogban, a népirtások kérdésében, valamint Kína nemzetiségi politikájában.
Az említett ENSZ-egyezményben rögzítik, milyen esetekben lehet kijelenteni, hogy egy adott országban népirtás zajlik. Bár ennek megállapításához az is elég, ha csak egyetlen feltétel is fennáll, a tanulmány készítői szerint Kína a muszlim vallású ujgur kisebbség esetében az összes tiltást megszegte. Ezek a következők:
- egy népcsoport tagjainak meggyilkolása,
- súlyos testi vagy lelki sérülések okozása egy népcsoport tagjainak,
- egy népcsoport életkörülményeinek szándékos megnehezítése azért, hogy az a csoport részleges vagy teljes megsemmisítéséhez vezessen,
- egy népcsoporton belüli születések megakadályozását célzó intézkedések bevezetése,
- egy népcsoport gyermekeinek erőszakos áthelyezése máshova.
Kiemelték: akkor is népirtásról beszélünk, ha nincs erre vonatkozó konkrét kijelentés, elég hozzá egy viselkedési minta, egy általános terv, valamilyen politikai intézkedés vagy törvény, amelynek a következménye végül a megsemmisítés lehet. Az alábbiakban összefoglaltuk a jelentés legfontosabb megállapításait, amelyekből kiderül, hogy Kínában jól láthatóan jelen vannak az ujgurok eltüntetésére irányuló intézkedések.
Még írmagjuk se maradjon
A tanulmány részletesen kifejti az ujgurok ellen elkövetett atrocitásokat, amelyek 2014 óta erősödtek fel, amikor Hszi Csin-ping kínai elnök meghirdette az úgynevezett terrorellenes harcot a HUAT-ban, ahol a lakosság 90 százalékát ujgurok alkotják. A magas szintű tisztviselők olyan parancsokat kaptak, hogy "mindenkit hajtsanak fel, akit fel kell",
semmisítsék meg őket teljesen, még írmagjuk se maradjon,
és "tüntessék el a származásukat, a gyökereiket, a kapcsolataikat és az eredetüket". A köztisztviselők dehumanizáló kifejezéseket kezdtek el használni az ujgurokra, és a tömeges internálásukat ahhoz hasonlították, mint amikor eltávolítanak egy daganatot.
Az ujgurok elleni állami intézkedések az élet minden területére kiterjednek, és beférkőztek a lakásokba is. 2014 óta a kínai kormányzat a han népcsoportba tartozó kádereket küld az ujgurok otthonaiba - akár minden nap -, hogy a legszűkebb környezetükben figyeljék meg őket, és ezzel szétroncsolják a családi kötelékeket is. A han etnikumúak teszik ki a kínai lakosság 92 százalékát, és azért, hogy az ujgurokat beolvasszák a többségi társadalomba, a megyei kormányzatok aktívan támogatják, ösztönzik, sőt erőltetik a hanok és az ujgurok közötti házasságkötést.
2016-ban a kormányzat elkezdte szisztematikusan gyűjteni az ujgurok biometrikus adatait, beleértve az arc- és retinaazonosítást, a hangmintát, az ujjlenyomatot, a DNS-t és a vércsoportot. Egy év alatt 36 millió alkalommal gyűjtöttek biometrikus adatot, miközben az ujgur autonóm terület lakossága akkor 24,5 millió volt. Az ujgurokról ezen felül okostelefonok, videókamerák és wifihálózatok segítségével is folyamatosan adatokat gyűjtenek.
2017-ben a HUAT törvényhozása formálisan is legalizálta az ujgurok internálását "a szélsőségek megszüntetése" értelmében.
Az azóta eltelt években a szakértők több mint 380 újonnan épített vagy kibővített átnevelő tábort azonosítottak, ebből 273 erősen védett és egyenként akár 30 ezer ember fogva tartására is alkalmas.
A legfőbb biztonsági hivatalok kézikönyveket és dokumentumokat küldtek szét a régióban, hogy felgyorsítsák az internáló táborok építését és kibővítését, hogy fokozzák a fegyelmet és a büntetéseket a táborokon belül, illetve tartsák szigorúan titokban ezeket az információkat, ne osszák meg senkivel, főleg ne a nyilvánossággal.
Káder a családban
Az ujgurok a szisztematikus kínzások és a kegyetlen bánásmód miatt súlyos testi és lelki sérüléseket szenvednek. Az ellenük elkövetett cselekmények közé tartozik a nemi erőszak, a szexuális bántalmazás, a kizsákmányolás, a nyilvános megaláztatás, amelyeknek elkövetői a táborfelügyelők és a kormány által a családokhoz kirendelt káderek. Őket a felsőbb vezetés kimondottan arra bátorítja, hogy a saját otthonukban hallgassák ki a gyerekeket, gondoskodjanak arról, hogy az ujgur identitást elnyomó oktatást kapjanak, és hogy ezzel aláássák szüleik hatalmát.
Kína egyszerre kezdte el alkalmazni a kényszersterilizálást (menstruációs ciklus megállítása gyógyszerrel, fogamzásgátló spirál) az ujgur nőknél, és vitte el internáló táborokba a gyermekvállalási életkorban lévő férfiakat, hogy így akadályozza meg az ujgur népesség növekedését, és biológiailag is megsemmisítse a népcsoportot. A kormányzati statisztikák és irányelvek alapján Kína jól dokumentált, állami támogatással zajló szülésellenes kampányt folytat, amely az ujgurok által lakott területekre összpontosul. Az intézkedések következtében az ujgur területeken a népesedési ráta gyors ütemben zuhan a nulla felé.
Ugyancsak 2017-ben a kormány elkezdett kiépíteni egy állami pénzből működő, szigorú biztonsági intézkedéseket alkalmazó, bentlakásos iskolákból, illetve árvaházakból álló hálózatot, ahova bekényszerítik az ujgur gyerekeket. A HUAT-ban található megyék kvótát kapnak, hogy mennyi "árvát" kell beküldeniük az intézményekbe. Az árva ebben az esetben azokat jelenti, akiknek a szüleit a hatóságok átnevelő táborba küldték.
Az identitás lerombolása
A helyi hatóságok beszüntették az ujgur oktatást, a gyerekek már csak kínaiul tanulhatnak az iskolákban, azokat a felnőtteket pedig, akik nem tudnak kínaiul, vagy akiket azon kapnak, hogy nem ujgur nyelven beszélnek, megkínozzák a táborokban.
A kínai állam megtiltotta az ujgur építészeti jellegzetességek használatát is. Az ujgur házakban mindig helyet kap a szupa, egy belső emelvény, illetve a mehrab, egy Mekka felé néző boltív vagy fülke, amelyet imádkozáshoz használnak. Ezeket a törvények értelmében vagy át kell építeni, vagy ahol ez nem lehetséges, ott az egész házat lerombolják. A hatalom elpusztíttatta a régióban található mecsetek és szent helyek túlnyomó többségét is, a maradékot pedig lezárták vagy kereskedelemi célokra alakították át. A számítások szerint mintegy 16 ezer mecset szenvedett valamilyen sérülést az elmúlt 3-4 évben, 8500-at pedig teljesen leromboltak.
Azért, hogy az ujgurokat, mint csoportot is szétzüllesszék, a kormány célzottan támadta meg az ujgur értelmiségieket és kulturális vezetőket. A tömeggyilkosságok mellett több jelentés is készült a prominens ujgur vezetők halálra ítéléséről és kivégzéséről, ha pedig idősebb vezetőkről volt szó, őket életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
A vezetők és a szent helyek elleni támadások célja nem más, mint hogy lerombolják az ujgur identitás és közösségi kötelékek alapvető elemeit.
Kapcsolódó
Sokkoló drónvideón több száz leborotvált fejű, bekötött szemű ujgur rab
Jogvédők szerint Kína az ország nyugati részén élő muszlim ujgur kisebbség több mint egymillió tagját zárta táborokba az ország Hszincsiang-Ujgur
Nehéz megjósolni, hogy mi fog változni
A Newline Institute közlése szerint számos szakértő dolgozott a jelentés összeállításán, és közülük 33-an vállalták azt, hogy a nevüket is feltüntessék. Itt találjuk meg Tatár György nevét is, aki 1977-től 2004-ig a külügyminisztérium munkatársa volt, és dolgozott Magyarország bécsi, prágai és bagdadi nagykövetségén is. 2004 és 2010 között az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán, az EU Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője mellett működő policy unitnál dolgozott, és az új horizontális biztonságpolitikai kockázatok feltárását, valamint az EU konfliktus-megelőzési tevékenységét végző egységet vezette.
2010-ben megválasztották az Alapítvány a Népirtás és Tömeges Atrocitások Nemzetközi Megelőzéséért kuratóriumi elnökének, és ebben a minőségében keresték meg a tanulmány véglegesítése során, hogy tekintse át a szöveget, és szükség szerint tegyen módosító javaslatokat - mondta el lapunknak Tatár György, akit emailben kerestünk meg.
A szakértő szerint az már a tanulmány megjelenése előtt is látszott, hogy erősödik a nemzetközi közösség hangja az ujgur kisebbséggel szembeni atrocitások megállítása érdekében, és valószínűleg a kínai kormány tevékenységét mind többen fogják bírálni, az ottani cselekményeket pedig fokozott figyelemmel fogják kísérni.
Nehéz előre vetíteni, hogy a nemzetközi közösség, illetve kormányok milyen mértékű nyomást fognak gyakorolni a kínai államra, hiszen itt már az értékek, vagyis a kisebbségek védelme és a népirtási cselekmények megállítása, megelőzése és megbüntetése összevetésre kerülnek a nemzeti, esetleg geostratégiai érdekekkel. Még nehezebb megjósolni, hogy mindez meg fogja-e változtatni, és ha igen, mekkora mértékben, a kínai kormányzat magatartását az ujgurokkal kapcsolatosan,
tette hozzá Tatár György. Ráadásul, mint írta, erős bizonytalansági tényező a Kínával szembeni lépések eredményességét illetően, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, azaz vétójoggal rendelkezik akár a téma napirendre tűzésében is.
Másrészt viszont, jegyezte meg a szakértő, már több országban is nyíltan népirtásként kezelik az ujgurok elleni cselekményeket: az USA kormánya 2021 januárjában, a kanadai és a holland parlament pedig februárban fogadott el erről szóló határozatot, 2020 októberében pedig 39 ENSZ-tagállam, köztük az Európai Unió 21 tagja szólította fel Kínát az emberi jogok, különösen a vallási és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására Hszincsiangban és Tibetben. Tatár György optimistán meg is jegyezte:
Bizonyos, hogy a tanulmány lökést fog adni a nemzetközi közösség erőteljesebb fellépésének, amit alapítványunk a maga szerény eszközeivel bátorít.
