A Nemzeti Pedagógus Kar január 15-én tartott ülésén fogalmazta meg az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével kapcsolatos aggodalmait. A testület szerint a magyar pedagógusközösség egységesen azt várja az új NAT-tól, hogy szemléletváltás következzen be a magyar pedagógiai kultúrában.
A tavaly augusztus 31-én megjelent tervezetet az NPK széleskörű egyeztetési folyamat nyomán véleményezte, és azt alapvetően jónak, előremutatónak tartotta. Az NPK szakmai bázisára építve konstruktív együttműködés alakult ki a NAT szerkesztőivel, melynek nyomán a kerettantervi egyeztetési folyamatban 2019 őszén is bíztató eredmények születtek egy komplex, szervesen felépített alaptantervi és kerettantervi koncepcióhoz.
A 2020. szeptember 1-i hatállyal bevezetni kívánt rendeletmódosítás azonban szerintük ennek a munkának az eredményeit nem tükrözi.
Mint írták, a módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. Redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens. A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve.
A tervezet 2020. szeptemberi bevezetése esetén az NPK szerint a tavaszi időszakban nehéz helyzetbe kerülnek az iskolák és a pedagógusközösségek.
Ezért kérik, hogy a NAT-módosítás ezen koncepcióját ne vezessék be idén szeptember 1-jén, mert számos kockázatot rejt magában. Helyette folytatódjon a korábban megkezdett, előremutató szakmai konzultáció.
Kiemelt képünkön Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke látható. Fotó: MTI/Marjai János
