Az Angela Merkel visszavonulásának árnyékában lezajló őszi választás után december elején megalakult a Merkel korábbi helyettese, a szociáldemokrata Olaf Scholz vezetésével felálló új német kormány. A szocdemek a szabaddemokrata FDP-vel és a Zöldekkel kötöttek koalíciót, és az utóbbiaknak köszönhetően a koalíciós szerződésbe több, főként a fiatalokat érintő kérdés is bekerült. Például nemcsak a szavazás korhatárát vinnék le 18-ról 16 évre, hanem a kannabisz rekreációs célú használatát is legalizálni kívánják, először csak négy évre, de ha a tesztidőszakot sikeresnek ítélik meg, akkor véglegesen is.
Ha az új kabinet akcióba lép, és a tervek végrehajtásában eljutnak a kannabisz legalizálásához, akkor Málta (ahol a parlament döntése értelmében Európában elsőként ténylegesen is legalizálták a növény birtoklását decemberben) és Luxemburg (ahol ősszel született döntés a témában) után Németország lesz a harmadik olyan tagállama az Európai Uniónak, ahol a kannabisz "szabadidős" felhasználását engedélyezik.
Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben még Hollandiában - ahol a kenderkereskedelemre specializálódott coffeeshopokban akár még előre megtekert spanglikat is lehet vásárolni - sem teljes mértékben legális az indiai kender rekreációs célú használata, csak dekriminalizálták a fogyasztói használatot. Ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a coffeeshopokon kívül a növénnyel illegális kereskedni, de a csekély mennyiséget birtokló fogyasztókat rendszerint nem büntetik meg. A liberális kannabisz-szabályozásban úttörőnek számító Hollandiában a rendszer 1976-os bevezetésével és a coffeeshopok intézményével kifejezetten fogyasztóbarát környezetet teremtettek. A szabályok miatt egy vásárló egyszerre maximum öt gramm füvet vehet a coffeeshopokban - mivel az számít csekély mennyiségnek a törvény szerint.
A fogyasztókkal szemben megengedő szemléletmód Németországban sem újdonság: ott az 1990-es évek elején történtek meg a dekriminalizáció első lépései azzal, hogy a csekély mennyiség fogalmát bevezették. Innentől kezdve a csekély mennyiségű kábítószert birtokló személyekkel megengedőbbek voltak. Fontos különbség ugyanakkor, hogy amíg Hollandiában az árusítóhelyeken fogyasztani is lehet, addig német tervekről szóló hírekben egyelőre a gyógyszertárak szerepelnek.
A dekriminalizációs szemlélet már régóta hódít Európában
A legalizációval készülő tagállamok (Málta, Luxemburg és Németország) mellett sok országban dekriminalizálták a csekély mennyiségű kábítószerrel való visszaélést, Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Hollandia, Horvátország, Olaszország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország is így tett.
Portugáliában a heroinkrízist akarták megfékezni ezzel, máshol csak belátták, hogy nem feltétlenül jó megoldás a végfelhasználókkal szembeni törvényi fellépés. Persze a szabályok nem egységesek, Portugáliában például minden csekély mennyiségű kábítószerrel való visszaélést dekriminalizáltak, más országokban csak a kannabisz esetében történt ez meg. És a csekély mennyiség pontos meghatározása is országonként különböző. Hazánkban például a lefoglalt kábítószerek tiszta hatóanyagtartalmát veszik figyelembe, így a kannabisznál akár több mint 10 gramm is fogyasztói mennyiségnek számíthat.
Lengyelországban a fogyasztás nem büntetik, a birtoklásért viszont akár börtönbüntetés is kiszabható. A többi tagországban (Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Svédország) a törvények értelmében szigorúan kezelik a kannabisz birtoklását - vagyis akit elkapnak, az lehet, hogy nem ússza meg bírsággal. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb, a kenderkérdéshez szigorúan álló országban létezik a magyarországi eltereléshez hasonló kezelés, ami általában kiváltja a börtönbüntetést.
A fentiekből látható, hogy az unióban sokféle megközelítést alkalmaznak a kannabisz fogyasztásával és a növény csekély mennyiségű birtoklásával kapcsolatban. Mivel az ENSZ a drogellenes fellépés legfőbb céljának az ellátási lánc megszüntetését tartja, ezért a legtöbb uniós tagországban a drogfogyasztást a törvény nem tekinti bűncselekménynek. Az unió kábítószer-használatot és -függőséget monitorozó szervének 2017-es dokumentumában fellelhető térképek szerint
csak Észtországban, Finnországban, Svédországban, Franciaországban, Görögországban és Magyarországon ítélhetnek el egy drogfogyasztót kizárólag pozitív teszt alapján.
A több tagállamban ehhez lefoglalt kábítószer is kell.
A növény (vagy a belőle kivont gyógyító hatású készítmények) orvosi célú felhasználása viszont ezeknek az országoknak a többségében is jogszerű magatartásnak számít.
Mi a különbség az orvosi kannabisz és a sima indiai kender között?
A marihuána széleskörű használatának elterjedésével a 20. század elején elindult a növény megbélyegzése is annak bódító hatása miatt (ezt a THC, azaz a tetrahidrokannabinol okozza), amiért sokan ördögi növénynek gondolják a kendert. Ezzel szinte párhuzamosan, az 1940-es években elkezdték tudományos alapon is kutatni az egészségre gyakorolt hatását. Az indiai kender másik ismert hatóanyaga a CBD (kannabidiol) viszont egyáltalán nem pszichoaktív, ráadásul a kutatásoknak hála azt is tudni lehet róla, hogy számos súlyos betegségre gyógyír lehet, például enyhíti a görcsöket, a gyulladásokat, a szorongást, a hányingert, gátolhatja a rákos sejtek növekedését, és javítja az alvásminőséget. Emellett rengeteg epilepsziásnak segít tünetmentesen élni, és az újabb kutatások szerint a skizofrénia kezelésében is hatásos. A gyógyításra használt növény virágai és származékai ezért rendszerint magas CBD tartalmúak és alacsony THC tartalmúak. Utóbbi vegyület pozitív hatásai miatt sok helyen megengedőbbek a kenderből kivont gyógyszerekkel és az egyéb kenderszármazékokkal szemben, mint a rekreációs célú felhasználással. A kannabisz gyógyászati célú felhasználásáról és a magyarországi helyzetéről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Akkor is tiltják itthon a marihuánát, ha életet menthet
Nem kéne keverni az orvosi marihuánát a rekreációssal, előbbi akár életet is menthet, ha jól használják.
A kender miatt újabb kötelezettségszegési eljárás vár Magyarországra
Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságában két évig tartó vita után 2020 év végén elfogadták az Egészségügyi Világszervezezet ajánlását a kannabisz újrabesorolásáról. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége ezzel lényegében elismerte a kannabisz gyógyászati felhasználhatóságát. Magyarország egyedüli uniós tagországként rendhagyó módon a javaslat ellen szavazott.
A dolog azért számít rendhagyónak, mert uniós döntés volt a javaslat támogatásáról, és olyan korábban még nem történt, hogy az ENSZ bármelyik bizottságában egy EU-tagállam szembement volna a közös uniós állásponttal. Februárban ezért újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Az eljárás első lépéseként magyarázatot kértek Magyarországtól, miért bomlasztja az unió egységét a kiszavazással, de a hivatalos reakció nem lehetett túl meggyőző, hiszen a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos legfrissebb hír az, hogy tovább dübörög.
Ennek ellenére már a hazai bioboltok és gyógyszertárak polcain is megjelentek a főként gyógyászati célra használt CBD olajok, és a magyar szabályozás értelmében az orvosok felírhatnak kannabisz alapú gyógyszereket is, amiket a pácienseknek aztán javarészt külföldről kell megrendelni.
Ungár Péter LMP-s képviselő orvosi kannabiszról szóló kérdéseit Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az alábbi rövid válasszal zárta rövidre 2019 végén, a koronavírus-járvány megjelenése előtti hónapokban:
Tájékoztatom, hogy a kannabisz és származékai hazánkban a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet jegyzékein szerepelnek, vagyis kábítószernek minősülnek. A magyar jogi szabályozás a témában egyértelmű, a kormány álláspontja tiszta és világos, ezen változtatás nincs folyamatban.
Irreális célok
A kormányzati drogpolitika alapja a 2013-es, kábítószerekkel való visszaélést a korábbiaknál szigorúbban kezelő új Büntető törvénykönyv bevezetése után elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégia, amely azt határozta meg távlati céljának - bár ez a vállalás még a dokumentum szerint is "irreálisnak tűnhet" -, hogy 2020-ra drogmentessé teszi hazánkat. Természetesen ez nem jött össze, de ettől még az unió egyik legszigorúbb drogtörvénye, és az ahhoz társuló szemlélet megmaradt. A Btk. szigorítását leginkább az érzékelteti, hogy a kábítószer-fogyasztást önmagában nem büntette a korábbi törvény. A kábítószer megszerzése és tartása 2013 előtt is bűncselekmény volt, ám a jelenleg is érvényben lévő törvények értelmében a fogyasztás is egy büntetési kategóriába került a csekély mennyiségű kábítószer tartásával, vagyis két év szabadságvesztéssel büntetendő. A börtönbüntetés elkerülésének legelterjedtebb módja a csekély mennyiségű kábítószerrel lefülelt fogyasztók számára továbbra is az, ha részt vesznek egy hat hónapig tartó csoportos foglalkozáson, az úgynevezett elterelésen. Két fontos elvárás van az elterelésre járó fogyasztókkal szemben: az, hogy a foglalkozást végezzék el az eljárás megindulása utáni egy évben, és ne legyen kábítószerrel kapcsolatos büntetőügyük az elkapásukat megelőző két évben. Ha a fogyasztók ezeknek a feltételeknek megfelelnek, akkor az ügyész még azelőtt megszünteti az eljárást, hogy az bírósági szakaszba kerülne.
