A meghatározott élelmiszerek februártól érvényes rögzítése nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát - hangsúlyozta szerdai közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A döntés védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, vagy az import áruk mennyiségének növekedése sem - tették hozzá.
A NAK fontos eredménynek tartja, hogy a hat termék árának átmeneti maximalizálását előíró szabályozás az esetleges áruhiány elkerülése érdekében a kereskedőket, és nem a beszállítókat kötelezi garantálni az érintett termékek jelenlétét a boltokban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítói ennek köszönhetően jelentős tehertől mentesülnek.
Az agrárkamara azzal számol, hogy a kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőinek 2020. évi profitja megközelítette a 80 milliárd forintot, a mostani intézkedés pedig a legnagyobb üzletláncok akkori profitjának legfeljebb 5-10 százalékát érintheti.
Kapcsolódó
Megjelentek a közlönyben az árbefagyasztás szabályai
Február 1-je és május 1-je között lesz érvényes.
A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az árrögzítés nem vonatkozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóinak beszállítói áraira. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a hatályosan alkalmazott beszállítói árakat kell majd fenntartani, azaz a forgalmazók nem mondhatják fel a meglévő szerződéseket a fogyasztóiár-stopra hivatkozva.
Az agrárkamara szakértői szerint nagyon alacsony a valószínűsége a jelentős távolságból érkező olcsó importáru megjelenésének. Másik beszállítókra átállni egyrészt időigényes folyamat lenne, másrészt a nagyobb élelmiszerláncoknál is komoly érték a beszállítói stabilitás és megbízhatóság. A szabályozás átmeneti jellege miatt a kiskereskedelmi üzletek nem mondanának le a meglévő megbízható beszállítói kapcsolataikról - tették hozzá.
A kamara felidézi, hogy a beszállítókat védi a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény is, amely szerint tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek - így különösen az akciók és promóciók - lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.
(MTI)
