Küszöbön áll a koronavírus elleni védőoltás magyaroroszági terjesztése, a kormány jelezte, hogy több vakcinagyártóval is felvette a kapcsolatot.
A világ tudományos szakemberei, politikusai és a hazai szakértők és politikai szereplők is hangsúlyozzák, hogy az oltás nagyban segítheti a vírus elleni védekezést, mégis úgy tűnik, a magyarok nagyobb része szkeptikus az oltóanyaggal szemben - írja a Népszava.
A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll
- derül ki a lap által megrendelt és a Publicus Intézet által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Különbözik a hajlandóság az oltószer származási helyét tekintve: az orosz és kínai vakcinát a lakosság 20-21 százaléka adatná be, míg az amerikai és európai szerek iránti bizalom 31-36 százalék. A megkérdezettek fele azonban semmilyen oltóanyagot nem szeretne beadatni magának. Pedig a vírus terjedéséről a legnagyobb és legpontosabb adatbázist kiépítő baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás.
A Nature című tudományos lap 19 országban végzett kutatása szerint általában még azokban az országokban is az átlagosnál jobban várják a koronavírus elleni vakcinát, ahol általánosabban kisebb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióból Lengyelország is szkeptikusnak számít az koronavírus-oltásokkal szemben a maga 56 százalékával, Oroszországban pedig ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást.
Az elmúlt héten Orbán Viktor miniszterelnök, Müller Cecília országos tisztifőorvos és Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa is arról beszélt, hogy az oltás - lehetőleg minél előbbi - alkalmazása fékezheti a koronavírus terjedését.
A felmérés érdekessége, hogy miközben sokan ódzkodnak nemcsak a kínai és az orosz, hanem a nyugati vakcináktól is, a Publicus-felmérésből az is kiderül: a lakosság tisztában van azzal, hogy a magyar egészségügy a teljesítőképessége határán van.
Amikor arról kérdezték őket, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának az egészségügyben, a válaszadók azt mondták: nincs elég orvos vagy ápoló (54 százalék tapasztalta), sok a beugró orvos (50 százalék), a kórtermek zsúfoltak (50 százalék).
Mint az élet oly sok területén, a koronavírus elleni oltás kérdésében is megoszlik a politikai táborok véleménye. Míg a kormánypártiak megengedőbbek az orosz vakcinával (29 százalék beoltatná magát vele), az ellenzékiek mindössze 7 százaléka bízik benne.
Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor óvatosságra int, ami az oltóanyaghoz fűzött reményeket, a pandémia gyors megszűnését illeti. A WHO szerint nem szabad arra bazírozni, hogy a vakcinák engedélyezésével varázsütésre véget ér a járvány, ugyanis az átoltásnak is hosszú folyamata lesz, igaz, a szervezet szerint csakis az oltás jelenthet hosszú távon megoldást - írja a lap.
