A koronavírus második hullámának erősödése miatt szeptember 21. óta kormányrendelet teszi kötelezővé Magyarországon, hogy a kiskorú gyermekek kivételével mindenki orrot és szájat elfedő maszkot viseljen a tömegközlekedési eszközökön, az üzletekben (korábban elegendő volt az arc eltakarása, akár sállal vagy kendővel), illetve immáron a bevásárlóközpontokban, a színházi előadásokon és koncerteken, a mozikban, a múzeumokban, a levéltárakban, a postákon, valamint a közigazgatási szervek ügyfélszolgálatain, továbbá a kórtermek kivételével az egészségügyi intézményekben is.
Vannak európai országok, ahol az utóbbi hetekben a magyar rendelkezésnél is szigorúbb szabályokat vezettek be, és az utcákon, köztereken is kötelező lett a maszk. A hatékonyabb védelmet nyújtó maszkok használata felé azonban nem igazán terelik az embereket, és még az egyre szigorodó szabályozás sem veszi figyelembe a maszkok technikai paraméterei közötti különbségeket.
A kötelező maszkviselés kérdése a világjárvány alatt sokáig megosztotta a szakembereket. Svédországban még augusztusban is összevitatkozott az ország fő járványügyi szakértője a legtekintélyesebb kórház orvosaival, hogy a viseletnek van-e annyi előnye, mint amennyi hátránya. Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem javasolta a maszkhasználatot. A szakmai ellenzők legfőbb ellenérve, hogy számos típus nem ad tökéletes védelmet, viszont könnyelművé teszi a használóját. A WHO a nyáron végül módosított: a hivatalos álláspont az lett, hogy a használat azokon a helyeken, ahol magas a koronavírus-fertőzöttek száma, hasznos. Ám hozzátették, hogy a megfelelő távolságtartás legalább olyan fontos, mint a maszk.
Közben megváltozott a magyar népegészségügyi hatóság álláspontja is: Müller Cecília országos tiszti főorvos, aki a tavasszal alkalmanként egyenesen maszkellenes álláspontot képviselt, ma már az általánosan kötelező használatot támogatja. A szakemberek közül is sokan álltak ki a maszkviselés mellett. A további szigorítás pártján álló Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Szlávik János infektológus is folyamatosan kampányolt a széles körű maszkhasználat mellett. A Dél-pesti Centrumkórház főorvosa egyúttal azt is hangsúlyozta, a maszk csak akkor jó, ha jól használják, illeszkedik az arcra, és nem engedi alálélegezni a levegőt.
Az azonban, hogy milyen a maszk, milyen a szűrőképessége, és milyenek az ergonómiai tulajdonságai, ritkán kerül a viták előterébe, így a kormányrendelet sem tesz különbséget a típusok között.
A rendelkezés szerint orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk, lényegében tehát bármilyen kivitel megfelel, csak legyen. Pedig tudható, hogy bizonyos típusok egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben hatékonyak, a minőségi maszkok, amelyek nyilvánvalóan drágábbak is, viszont nem igazán terjedtek el az országban.
Olyan maszkot gyártani, ami átengedi az oxigént, de kiszűri az 1 mikrométernél jóval kisebb vírusokat a légúti váladékból képződő apró aerosol cseppekkel együtt, komoly technológiai hátteret és jó anyagminőséget igényel. Valójában igen kemény mérnöki kihívás, hogy a termék minden paraméterében megfeleljen ennek a követelmények. A maszkok többségét úgynevezett PP anyagból, polipropilénből készítik. A szuper vékony PP műanyagszálakból építenek fel egy térbeli hálós akadályrendszert, és az egymásra tömörített szálak sűrűsége dönti el, hogy milyen méretű részecskék tudnak áthatolni rajta.
Szabad szemmel is jól láthatóvá teszi a szűrőképességbeli különbséget egy lapunk birtokába került tanulmány. Az egyszer használatos egészségügyi termékeket gyártó Dispomedicor Zrt. megrendelésére a Budapesti Műszaki Egyetem kutatója, Molnár Kolos elektro-mikroszkóppal vizsgálta meg alaposabban több, a hazai kereskedelemben kapható és szélesebb körben elterjedt maszktípus szerkezetét.
A tanulmány is igazolta azt a tényt, hogy a textilmaszkok szűrőképessége a legkevésbé megbízható. Ha nincs a rétegek között szűrőbetét, akkor gyakorlatilag nem alkalmasak arra, hogy igazi védelmet nyújtsanak a vírus ellen. A vizsgált termék két rétegű kivitel volt, orrmerevítő nélkül összevarrva.
Az elektro-mikroszkópos felvétel megmutatta, hogy a textilanyagon a szövés miatt nagy méretű átmenő pórusok találhatók, ezért a vírus nagyságú részecskéket nagyobb arányban átengedi, még abban az esetben is, ha a vírusok a kilégzés során keletkező apró vízcseppekkel kerülnek a levegőbe. A tanulmány szerint a textil leginkább a 50-100 mikrométeres tartományban képes ténylegesen szűrni, azaz porszennyeződés ellen például jól használható.
A műtős vagy sebészmaszkok jelentős részével szintén az a probléma, hogy a teljes anyagfelületen nagyok a pórusok. A képeken látható, hogy a textillel ellentétben a rétegeket nem szövéssel állítják elő, a szálakat mechanikai vagy kémiai eljárással erősítik egymáshoz, ezért az erős nagyításban kusza szövedéknek látszanak. A műanyag szálak között azonban a vizsgálat során is láthatóvá váltak az átmenő lyukak, amelyek utat adhatnak a vírusoknak. A tanulmány szerint azonban az általánosan műtős maszknak nevezett kategóriában az olcsó termékek mellett jó minőségű, hatásos szűrővel ellátott típusok is piacra kerültek.
A mikroszkóp alatt is jól vizsgázott például az utcán is egyre többször látható KN95 típus. Ezt a maszkot négy rétegből állították össze, és az orrdrótos kivitel az arcra is jól idomul. A nagy szálsűrűségű rétegek pedig az FFP2 maszkokkal egyenértékűvé teszik a védőképességét. A szűrőrétegben talált legnagyobb átmérőjű pórus 5 mikrométer volt, ami legalább tízszer jobb a textilmaszkokhoz viszonyítva.
A koronavírus-járvány alatt egyébként Magyarországon is felpörgött a kutatás-fejlesztés ezen a területen. A mérnökök számára olyan védőfelszerelés kifejlesztése volt a cél, amely eredményesen bevethető a Covid-19, sőt az annál kisebb méretű kórokozók ellen. Van olyan magyar cég, amely az elmúlt hónapokban dobott piacra saját fejlesztésű vírusmaszkot. A KC maszk szűrővel ellátott műanyag álarc újra felhasználható, és a legveszélyesebb helyeken is lehetővé teszi a biztonságos orvosi ellátást vagy bármilyen más munkavégzést. A maszk a klinikai teszteken is jól vizsgázott, a cég állítása szerint a kisebb vírusok és baktériumok esetében 99,9 százalékos eredményt ért el.
Kiemelt kép: MTI /EPA /Jerome Favre
