Miért jött létre a SYNLAB Akadémia?
A SYNLAB egy humán egészségügyi, labordiagnosztikai cég, elsősorban vérvizsgálatokkal foglalkozik, elképesztő mennyiségű paramétert tud vizsgálni.
5000 különböző vizsgálati paramétert látunk vérből, ezen kívül még majdnem ezret egyéb mintákból.
Ez óriási diagnosztikai potenciált jelent. Pár évvel ezelőtt dolgozni kezdtünk a cégnél azon, hogyan lehetne ennek a diagnosztikai potenciálnak egy részét a sport területén is felhasználni. Probléma, hogy Magyarországon aránytalanul sokkal több a sportoló, mint azok az orvosok, akik el tudják őket látni. Általánosságban elmondható, hogy amikor egy orvos megnéz egy leletet, a patológiát keresi benne: van-e valami baj? Meg kell-e operálni a beteget? Kell-e szedni vérnyomáscsökkentő gyógyszert? Mi nem ezzel foglalkozunk, hanem teljesítményfokozással, amire a sportolókkal dolgozó orvosnak nem feltétlenül van rálátása.
Hogyan lehet vérkép alapján teljesítményt fokozni? Miről árulkodik a laborlelet?
A laborlelet számunkra nagyon sok hasznos dolgot mond el a sportoló teljesítményéről, az esetleges teljesítménybefolyásoló tényezőkről, csak az a baj, hogy nem elég, ha ezt mi ezt tudjuk. Az információkat le kéne juttatni a pályára. Mondok egy egyszerű példát. Van egy olyan marker, ami az izomzat túlterheltségét, a sportoló izomsérülés-szintjét mutatja. Minden sportoló edzés után sérül valamilyen szinten, mi pedig ezt meg tudjuk mérni. Ha az izomsérülés mértéke a szükségesnél nagyobb, az edzőnek tudnia kell róla, hiszen ez esetben vagy változtatni kell az edzésen, vagy többet kell pihennie a sportolónak.
Sőt, ha valakinél kiugróan magasak ezek az értékek, akkor lehet, hogy egyszerűen nem jó a mozgásmintázata, ízületeinek a mobilitása vagy stabilitása. Például, ha egy futónak ez a keretértéke rendszeresen magas, akkor el kell kezdeni gondolkozni: lehet, hogy nem jól fut. Lehet, hogy rossz a technikája, és fölöslegesen sérül. Ez az edzőnek fontos információ. De tegyük fel, hogy egy sportoló elmegy egy dietetikushoz, hogy írjon neki egy személyre szabott étrendet. Mi tudjuk vizsgálni a sportoló vitaminellátottságát, nyomelem-ellátottságát, és rövidesen elkezdjük az aminosav-ellátottságot is figyelni. Ezek rendkívül fontos táplálkozástudományi paraméterek. Meg tudjuk nézni a sportoló teljes bélflóra-összetételét, ami úgyszintén nagyon fontos információ egy dietetikusnak, már ha eljut hozzá ez az információ. Enélkül a személyre szabott étrend soha nem lesz igazán személyre szabott.
Van olyan orvos jelenleg itthon, aki ezeket az adatokat tudja aktívan értelmezni?
Van igen, a probléma viszont az, hogy minden orvos a saját szakterületén tudja kielemezni őket. Tehát a bélmikrobiomot érintő értékeket egy gasztroenterológus nagyon jól tudja értelmezni, de ezzel nem megyünk semmire, hiszen egy sportoló magától nem fog elmenni gasztroenterológushoz, ha nincs célzott panasza. Használunk olyan markereket, amiket a kardiológiában ismernek, de egy futóedző nem fog beszélni egy kardiológussal, ha nem muszáj. Vannak olyan paraméterek is, amiket csak aneszteziológiában használnak, ide tényleg nagyon ritkán jut el egy sportoló. És van még egy komoly probléma: azt nem várhatjuk el az orvosoktól, akik nagyon erős terhelés mellett dolgoznak, hogy egy sportolónak majd maguktól táplálkozási, edzés- és életviteli tanácsokat fognak adni a laboreredmények alapján. Ha azt akarjuk, hogy az információ, ami a laborleletben benne van, lejusson a pályára, kellenek olyan emberek, akik ezeket a laborleleteket tudják értelmezni.
Jól értem, hogy elsősorban dietetikusoknak és edzőknek ajánlják az akadémiát?
Minden szakembert várunk, aki bármilyen módon kapcsolódik a sporthoz. Jelentkeztek már sportorvosok, pszichológusok is, de alapvetően dietetikusoknak és edzőknek javasoljuk a képzést, mert az ő munkájuknak van ilyen szempontból a legtöbb kapcsolódási pontja a laborleletekhez. Kiemelt szerepet szánunk a dietetikusoknak, ugyanis a dietetikában a hívószó a személyre szabottság. Amikor most egy sportoló elmegy egy dietetikai konzultációra, akkor valószínűleg a szakember megméri a testsúlyát, a magasságát, talán a testösszetételét. Ez csupán maréknyi paraméter, ugye? Amikor az ember elmegy egy szabóhoz öltönyt készíttetni, akkor majdnem 40 helyen vesz méretet róla. Ha egy öltönyhöz 30-40 paraméter kell, akkor egy személyre szabott étrendhez hogyan elegendő három-négy? Sehogy.
Valójában az étrend attól lenne személyre szabott, hogy a dietetikus tudja: milyen ételeket bír megemészteni a szervezetem, van-e intoleranciám, van-e allergiám, milyen vitaminokra és nyomelemekre van szükségem, mi az, amit pótolni kell, mi az, amiből sok van, milyen a lipidprofilom, szükségem van-e további zsírokra, satöbbi.
Amíg ilyen információk nem állnak a dietetikus rendelkezésére, addig nem személyre szabott az étrend. A különbség talán úgy érzékeltethető, hogy különbség van aközött: az ember bemegy a plázába, és vesz egy pulóvert, ami nagyjából jó rá, vagy varrat egyet magának a saját méretei alapján. Mi azt gondoljuk, hogy a dietetikus társadalom tudna profitálni abból, hogyha ezekhez a laboreredményekhez és a hozzájuk kapcsolódó ismeretekhez hozzáférne.
Hogyan működik majd gyakorlatban az akadémia után megszerzett tudás? A dietetikus, sportorvos, edző küldi el laborra a sportolót, majd a megérkezett leleteket elemzi?
Igen. Az oktatásnak nagyon fontos célja az, hogy a sport és táplálkozás szempontjából relevánsan elemezni tudják a laboratóriumi eredményeket. Az akadémiának viszont nem feladata, hogy 50 órában teljes leletelemzést tanítson a szakembereknek, patológiát, orvosi diagnózist nem fognak tudni adni az eredmények alapján. Csakis kizárólag az edzésre, a táplálkozásra vonatkozó adatokat fogják tudni kielemezni, ami nem orvosi kompetencia, hanem edzői, meg dietetikai. Ezt is meg kell azonban tanulni. A képzésben tizenkét olyan szakember vesz részt oktatóként, akiknek ebben óriási tapasztalata van. A képzés reményeink szerint megtanítja ezeknek a paramétereknek a feladatát és működését, és az orvosok, edzők kérni tudnak majd tőlünk a sportolók számára az előre definiált sportlabor paneleket. Tehát ők maguk nem tudnak majd egyedül összeállítani egy sportlabor panelt, a kész panelekre tudják elküldeni majd a sportolót, az eredményeket megkapják, értelmezik, és ha elakadnak, akkor a SYNLAB biztosít számukra asszisztenciát is.
Ha jól értem, a SYNLAB már most is végez ilyen elemzéseket, de szeretné, ha szélesebb körben meglenne a sportolók körül ez a tudás.
Igen, és ez egy nagyon úttörő kezdeményezés, ezért rettenetesen izgulunk is. Olyanok vagyunk, mint a kisgyerek karácsony előtt. Eddig az volt a szakma általános álláspontja, hogy a laborlelet az orvosra tartozik. Ez igaz is, csak az a probléma, hogy az orvos nem tudja továbbadni, nincs rá ideje. Nincs lehetősége lemenni a pályára, elmagyarázni el az edzőnek, hogy ez az érték kicsit magas, most nem növelhetitek a terhelést, vagy hogy a két edzés között több idő teljen el. Erre az orvosnak soha nem lesz ideje. Bennünk is voltak kérdőjelek, hogy vajon milyen szinten fogja tudni megérteni egy sportszakember ezeknek a leleteknek a tényleges tartalmát, hiszen az orvos is évekig tanulja a szakmát, és amiatt is aggódtunk, hogy diagnosztizálni kezd orvosi háttértudás nélkül. Éppen azért, hogy ez ne történjen meg, van a képzésnek egy külön modulja, ami csak arról szól, hogy mire jogosult az edző vagy a dietetikus, és mire nem. És éppen ezért is biztosítunk asszisztenciát a későbbiek során, hogyha elbizonytalanodnak egy konkrét esetben, akkor tudjanak kérdezni. A SYNLAB-nak Magyarországon több mint 100 szakorvosa, nemzetközi szinten pedig 1000-1200 kutatója van.
Ez a kezdeményezés Európában egyedülálló. Magyarországon kezdtük el először, és amint a program sikeres lesz, igazolja a modell saját magát, úgy nemzetközi szinteken folytatjuk a képzést, amire már megkaptuk a felkérésünket, egész egyszerűen csak idő kell ahhoz, hogy ki tudjon forrni.
Mikor indul az akadémia?
Február 23-án indul az első. Sorozatként tervezzük, tehát több területet érintve, és egyelőre úgy gondoljuk, hogy két turnust indítanánk. Ami számunkra meglepő volt, hogy amikor elérhetővé vált a jelentkezési felület, egy órán belül már több több jelentkező volt, és orvosok is voltak közöttük szép számmal. Néhány orvossal beszéltünk, és azt mondták, hogy ők ugyan tanulták az egyetemen ezeket a paramétereket, de nem a sport vonatkozásában. És ez számunkra is érdekes. Egyébként ez a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos sportolói képzése, illetve a Magyar Edzők Társaságának is a hivatalos képzési programja, egy évnyi kreditet ad.
Hogyan profitálhat mindebből egy sportoló azon kívül, hogy maximalizálhatja a teljesítményét?
A sportolók körül dolgozó emberek eddig külön kis világot alkottak. Tök jó, hogy van dietetikus, pszichológus, de az edző gyakran azt mondja: engem mindez nem érdekel, mert a fejlődés a pályán történik. A dietetikusok többsége soha nem is beszél az edzővel, ők összeírják a sportolóknak azt étrendet, ahogy ők gondolják, de arról, hogy ehhez képest mit gondol az edző, a dietetikusok többségének fogalma nincsen. Kicsit azt reméljük az akadémiától, hogy leültetjük egymás mellé ezeket az egyébként kitűnő szakembereket, dietetikusokat, edzőket, sportpszichológusokat, satöbbi, és kialakul közöttük egy megértés, és ez a társadalom jobban összekovácsolódik. Nagyon szeretnénk, ha ezek az emberek egymásban nem a konkurenciát látnák, hanem a segítő szándékot.
