Nem engedélyezte a londoni központi büntetőbíróság Julian Assange szabadlábra helyezését, írja az MTI.
Az Egyesült Államok kérte a brit kormánytól a WikiLeaks szivárogtató portál alapítójának kiadatását. A londoni bíróság hétfőn azonban, elfogadva a védők keresetét, kimondta, hogy Nagy-Britannia nem adhatja ki az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange-t az amerikai hatóságoknak. Az indoklás szerint reális annak a kockázata, hogy a depresszióval küszködő Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.
Ugyanez a bírói fórum szerdán elutasította azt a védői indítványt is, hogy a WikiLeaks alapítóját óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Az elutasító végzés szerint Assange késztetést érezhet arra, hogy a még le nem zárult kiadatási eljárás elől megszökjön.
A védők szerint a londoni Belmarsh börtönben, ahol Assange-t fogva tartják, védencüknek méltatlan körülmények között kell várnia a kiadatási eljárás végét, és fennáll annak a veszélye is, hogy koronavírus-fertőzést kap. A bíró szerit ugyanakkor ezek a viszonyok össze sem hasonlíthatók azokkal a kemény körülményekkel, amelyek Assange-ra kiadatása esetén az amerikai börtönökben várnának.
Az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben kémkedéssel és számítógépes rendszerek feltörésével vádolja a férfit. Julian Assange portálja becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár élete végéig tartó börtönbüntetésre ítélhetik, az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie. Az Egyesült Államok már bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be a kiadatás megtagadásáról szóló londoni bírósági végzés ellen.
Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni büntetőbíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt, ami a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A londoni Southwark kerület koronabírósága 2019 májusában ötven hét börtönbüntetésre ítélte Assange-t, ám a WikiLeaks-alapítót ennek letöltése óta is vizsgálati fogságban tartják, tekintettel az amerikai kiadatási kérelemre.
Kiemelt képünkön Assange egyik támogatója a londoni bíróság épülete előtt tiltakozik a Wikileaks-alapító kiadatása ellen.
