Általában örömteli esemény egy esküvő a családban, egy nő azonban konkrétan sokkot kapott, amikor megtudta, hogy a nősülni készülő mostohaöccse, és a fiú menyasszonya, hogyan tervezik az esküvőjüket - írja a Mirror című brit bulvárlap.
A nő a beszédes "Nem vagyok a tündér keresztanya" felhasználónéven írta meg a történetét a Slate online magazin tanácsadó rovatába. A harmincas éveiben járó nő elismeri, hogy nincsenek anyagi gondjai: jól keres, és két háza is van, amik közül egyet kiad.
Egyszer, amikor nagy baj volt, szívesen segített, de nagyon szíven ütötte, hogy ezt másodszorra már elvárják tőle.
A nő azt írja, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor a mostohahúga az esküvőjére készült, a mostohaapja szívrohamot kapott. Mivel a levélíró nagyon közel áll a mostohatestvéréhez, magától értetődőnek tartotta, hogy segít. Kifizette az esküvő költségeinek felét és a nászutat is, ami összesen tízezer dollárjába (2,8 millió forintjába) került.
Aztán most, hogy a mostohaöccse, akit alig ismer, szintén házasodni készül, a család meghívta a nőt egy nagy, közös villásreggelire. Az összejövetelen a fiatal menyasszony, kendőzetlenül tette fel a kérdést a nőnek, akit először látott életében, hogy mennyit fog nekik az esküvőre. Amikor a nő mostohaöccse megpróbálta lecsendesíteni a menyasszonyát, hogy ezt talán mégsem illik, a lány értetlenkedett, hogy miért ne illene, nekik is jár annyi, amennyit a fiú testvére kapott.
Én voltam gazdag nővér, akinek nincs saját családja, így egyértelmű, hogy kötelességem kifizetni az ő álomesküvőjét. Nem is volt hajlandó elhallgatni addig, amíg a saját anyja rá nem szólt. Nagyon kellemetlen volt az egész.
A nő hozzátette, bár tudja, hogy a lány szüleinek nincs elég pénzük egy nagy esküvőre, de nem érzi azt, hogy neki kellene fizetnie helyettük, csak mert az elkényeztetett lányuk úgy érzi, hogy tartozik neki egy esküvővel. Az ajándéklistáról fog választani valamit, mint mindenki más, de ennél többet nem költ az ifjú párra.
A Slate tanácsadórovatának vezetője annyit írt, hogy már az nagylelkűségnek számít, hogy a levélíró a történtek ellenére hajlandó elmenni az esküvőre.
