Ahogy egyre közelítenek az új fertőzéses esetek Magyarország határához, úgy nő az aggodalom itthon is a koronavírus miatt. A nemzetközi sajtó jó ideig kuriózumként kezelte a kínai járványt, pedig a szakértők számára a kezdettől egyértelmű volt: kevés az esélye, hogy a szaknyelven COVID-19-ként emlegetett vírus megálljon a világ legnépesebb országának határainál.
A Közel-Kelet fertőzöttsége egyelőre nem tűnik veszélyesnek. A megbetegedések kétharmadát Iránban észlelték, ezen kívül néhány kisebb öböl menti monarchiában (Bahrein, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek) tudnak 12-25 esetről.
Bár a számok önmagukban egyelőre nem indokolnak nagyobb riadalmat, a térség társadalmi és politikai viszonyai mégis aggodalomra adnak okot.
A statisztikák mögé nézve azonnal látni például, hogy Iránban a lakosságszámhoz viszonyítva kifejezetten sokan haltak meg. Hogy pontosan hányan, azt nem lehet tudni, mert Irán kozmetikázza a koronavírussal kapcsolatos statisztikákat, de akad olyan iráni település, ahol már ötvenen haltak meg a fertőzésben. Viszonyításképpen érdemes látni, hogy a Kína után második legfertőzöttebb országban, Dél-Koreában 1261 esetről tudnak, de "csak" 12-en haltak meg idáig, holott itt a fertőzés korábban is jelentkezett.
Három percben minden, amit a koronavírusról tudunk
A WHO még nem jelentette be, de tudományos értelemben már pandémiával, azaz több országra vagy akár az egész világra kiterjedő járvánnyal van dolgunk. Tünetek, gócpontok, veszélyeztetett korcsoportok egy videóban.
Iránban - a térséget tekintve - nem a legrosszabb az egészségügyi ellátás színvonala, de az ország tekintélyelvű politikai berendezkedése - csakúgy, mint Kína esetében - megnehezíti a hatékony védekezést. Sokan emlékeznek még a január eleji légi katasztrófára, amikor az iráni légvédelem lelőtt egy ukrán utasszállítót, és a hatóságoknak jó pár napba telt, amíg elismerték a felelősségüket. Most a koronavírus kapcsán emlékezetes felvételek készültek arról a sajtótájékoztatóról, amelyen az egészségügyi tárca vezetői számoltak be az eddigi esetekről és intézkedésekről, miközben a miniszterhelyettes feltűnően rosszul érezte magát, és a homlokán levő izzadságot törölgette egy zsebkendővel. Utólag kiderült, hogy ő maga is megfertőződött, és jelenleg is kezelés alatt áll. Könnyen lehet, hogy több kormánytag is megfertőződött, csütörtökön ugyanis kiderült, hogy az egyik iráni alelnök is elkapta a vírust.
Megbosszulják a sikertelen műtétet
Irán a maga 80 milliós lakosságával a legnépesebb közel-keleti országok közé tartozik, így a koronavírus az országon belül nagyszámú fertőzést okozhat. Ennél aggasztóbb egy fokkal, hogy két olyan szomszédja is van Teheránnak, ahol a közegészségügy - legalábbis a nyugati fogalmaink szerint - nem létezik. Keleten Irán Afganisztánnal határos, amely a világ egyik legelmaradottabb országának számít, és ahol 1979 óta szinte folyamatosan polgárháború dúl. Afganisztán egészségügyi ellátórendszere leginkább a városokra koncentrálódik, miközben a két szomszédos ország között erős a gazdasági kapcsolat, főként az iráni export révén.
E mellett Iránban több mint egymillió afgán menekült él, akik a legalacsonyabb társadalmi státuszú csoportba tartoznak, gyakran hiányoznak a hivatalos papírjaik, a legalitás határán pedig még az amúgy is alacsony színvonalú egészségügyi ellátáshoz sincs hozzáférésük.
Teherán másik szomszédjánál, Irakban csak egy fokkal jobb a helyzet, de általános és kiterjedt orvosi ellátásról ott sem beszélhetünk. Irakban, ha nincs is polgárháború, de azért közel áll hozzá. Dél-Irakban október óta folyamatosak a tüntetések, a közbiztonság romokban, ami nyilván hatással van az egészségügyre is. Irakból az ország 2003-as felszabadítása óta mintegy 20 ezer orvos távozott külföldre, többségük épp a közbiztonság hiánya miatt. Beszámolók szerint az elégtelen ellátás miatt sokszor éri fenyegetés az orvosokat, egy-egy sikertelen műtét pedig fizikai inzultushoz, törzsi bosszúhoz, vérdíj fizetéséhez vagy akár emberrabláshoz is vezethet.
Irán és Irak szoros politikai kapcsolatáról sokat olvasni, de valójában a vallási turizmus az, ami évente irániak millióit vonzza Dél-Irakba. Nedzsefben és Kerbala városában található a síita iszlám "alapítóinak", Alinak és fiának, Husszeinnek a sírja, ezek állandó zarándoklatok célpontjai. Irakban az első, koronavírussal fertőzött személy éppen egy iráni utazó volt Nedzsefben. Bár Irakban csak feleannyian élnek, mint Iránban, a belső instabilitás és a rossz egészségügyi állapotok miatt (leszámítva a kurd régiót) sokkal nagyobb a valószínűsége a fertőzés gyors terjedésének.
A vendégmunkásoknak nem jár egészségügyi ellátás
A vallási turizmus nem csak Irak esetében, de Szaúd-Arábiában is aggodalomra ad okot. Az igazhívők egyik kötelező cselekedete a haddzs, azaz a zarándoklat, amely során ellátogatnak a Szaúd-Arábiában található Mekkába és Medinába. A haddzs idején átlag egymillió muszlim érkezik az országba, amely 2020-ban július végére esik majd, azaz időben talán elég messze a most kibontakozó járványtól. Zarándoklatra azonban lehet menni egész évben, különösen a ramadáni böjt ideje ajánlott, ami viszont idén április végén kezdődik. Szerencsére a szaúdi hatóságok is tisztában vannak a veszélyekkel: a friss hírek szerint felfüggesztették a Mekkába és Medinába zarándoklat céljával érkezők beutaztatását.
Szaúd-Arábiában és a környező monarchiákban a hatóságok megfelelő szintű infrastruktúrával és komoly erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a koronavírus megjelenése esetén intézkedni tudjanak, ám kérdés, hogy ez a színvonalú egészségügyi rendszer mindenki számára elérhető-e. Mint az köztudott, ezekben az országokban magas a külföldi munkavállalók aránya, jöjjenek bár nyugatról, keletről vagy délről. Amíg az európai és az amerikai vendégmunkások a jól fizető állásokat töltik be (és egészség-biztosítással is rendelkeznek), addig Afganisztánból, Pakisztánból, Indiából, Bangladesből vagy a Fülöp-szigetekről érkező migránsok milliói robotolnak a fizikai munkát igénylő helyeken.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet korábbi kimutatása szerint a vendégmunkások aránya Bahreinben, Kuvaitban, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben meghaladja a honos lakosság arányát, az utóbbi két országban eléri a 80 százalékot is. Milliószámra élnek és dolgoznak emberek a térségben anélkül, hogy a helyi társadalmakkal bármilyen interakcióban is lennének, beleértve az egészségügyi ellátást is. Ha valamiben különbözik az ő helyzetük az irakiak millióitól, az csupán annyi, hogy az öböl menti monarchiák legalább rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, amelyekkel kezelhetők a krízisszituációk.
Ezekben az országokban elvileg nem okozhat problémát a karanténok kialakítása, a legmodernebb eljárások alkalmazása vagy az államhatárok hatékony ellenőrzése.
A koronavírus kapcsán még egy dolgot szokás megemlíteni, ami a járvány gyors terjedésének gátat szabhat, ez pedig a hőmérséklet esetleges emelkedése. Ebből a szempontból a Közel-Kelet előnyös helyzetben van, mert már most 20-23 Celsius-fok körül alakul az átlaghőmérséklet a régióban, ami a következő időszakban csak tovább nőhet. Ez jelenthet egyfajta helyzeti előnyt - amennyiben a tudósok feltételezései nem tévesek. Ha mégis, és a hőmérséklet emelkedése nem fogja megállítani vagy lassítani a vírus terjedését, akkor a térség újabb súlyos kihívással találhatja magát szemben.
Kiemelt kép: Atta Kenare / AFP
