Mindenből van Netflix-változat
A Netflix a kezdetek óta próbál minden népszerű dologból saját verziót készíteni. Első nagy dobása is a Kártyavár volt, amivel pont az akkori legnépszerűbb sorozatos trendet lovagolta meg úgy, hogy egy morálisan elítélendő figurát állított a középpontba, mint mondjuk a Totál szívás. Azóta a streaming cégnek lett saját mindene vicces politikai műsortól át egészen főzős versenyekig, de az egyik legnépszerűbb tévés műfaj, a zenés tehetségkutató még hiányzott a repertoárból. Az X-Faktorhoz hasonló műsorok szerte a világon borzasztóan népszerűek, szóval csak idő kérdése volt, hogy a Netflix is előáll-e a sajátjával.
A válasz igen, így született meg a Rhythm Flow, magyar címén a Ritmusra, amiben Cardi B, Chance The Rapper, meg T.I. (időnként vendég zsűritaggal kiegészülve) keresi a következő nagy rapsztárt. Én nem igazán szeretem a zenés tehetésgkutatókat, ez viszont abszolút megnyert magának - pontokba gyűjtöttem, hogy miért.
Nem kell heteket várni, amíg elkezdődik a valódi műsor
A Netflix egyik nagy előnye a klasszikus tévécsatornákkal szemben, hogy nem kell hét napot várni minden egyes újabb részre, ami fogyasztói szempontból abszolút előnye így a Ritmusrának is. Ugyan nem egyben került fel az egész, de mindössze három hétig tart majd: a tízepizódos évadból egyszerre került fel négy válogató (így a harminc legjobb kiválasztása ledarálható négy óra alatt), amit egy héttel később három, aztán még egy héttel később az utolsó három epizód követ.
A válogatók szerkezete is érdekesebb
Négy városban tartottak meghallgatásokat, az elsőt Los Angeles-ben, ahol mindhárom zsűritag válogatott a jelentkezők közül, kiegészülve Snoop Dogg-gal, mint helyi legendával, amolyan ízelítőt adva, milyen is lesz majd a műsor. Utána pedig mindhárom zsűritag szétszéled a saját városába, hogy ott kutasson tovább.
- Cardi B New Yorkban válogat Fat Joe-val és Jadakiss-szel,
- T.I. Atlantában a Migos-os Quavóval és az Outkastes Big Boi-jal,
- míg Chance Chicagóban, Twistával és Royce Da 5'9″-jal.
Mindegyik város tök más, másfajta jelentkezőket is vonz. A castingokon kívül a mentorok elmennek a városból származó sztárokhoz is, hogy azok ajánljanak nekik embereket a válogatókra a saját protezsáltjaik közül, így találkozhatunk Anderson .Paakkal, Killer Mike-kal, Lupe Fiascóval, vagy a műsor felvétele óta tragikus hirtelenséggel elhunyt Nipsey Hussle-lel.
Érdekesebb feladatok
Most állt csak össze a harmincas mezőny, akik Los Angelesben mérkőznek tovább, és köszönhetően a műsor gyors és dinamikus formátumának, vélhetően nem is kell egy halom epizódot végignéznünk, amiben minden fordulóban előadnak majd egy produkciót, elbúcsúznak valakitől.
Helyette hat epizód alatt eljutunk a legjobb harminctól a győztesig, a finálé előtt pedig a versenyzőknek rapcsatázniuk kell, ahol egymásnak kell minél erősebb verbális gyomrosokat bevinniük. Továbbá négyes pakkokban cypherezni, amire nincs magyar kifejezés, de leginkább azt jelenti, hogy több rapper ugyanarra az alapra rögtönöz valamit, ami passzol az üteméhez. Lesz majd közreműködés híres előadóval is, sőt, a saját klipjüket is el kell majd készítsék, de hangmintázós feladatban is teljesíteniük kell. Tehát a négy válogató után öt különböző feladaton kell átvergődniük magukat. Ettől pedig sokkal kevésbé monoton az egész, mint az ilyen műsorok szoktak lenni, tekintve, hogy mindegyik próba teljesen más képességüket veszi majd igénybe.
Karaoke helyett végig saját produkciókat kapunk
Nem arról van szó, hogy ne érteném, hogy műsorszerkesztési szempontból miért érdekes és izgalmas az, hogy bemegy egy ilyen műsorba Átlag József, aki eddig csak a zuhany alatt énekelt, olyan ruhában, mintha a közértbe ugrott volna le, majd lenyűgöz mindenkit a hangjával, utána pedig végignézzük a teljes átalakulását stylistok és szakemberek által, egyre több sztáros manírt beépítve az előadásaiba, amiben a szerkesztőktől készen kapott dalokat énekli.Az eddigi jelentkezőket látva ezeket a karaktereket nem kell már megcsinálni. Ráadásul a versenyzők személyisége is sokkal inkább átjön így a produkcióikon keresztül, mert az első sortól az utolsóig minden saját. A válogatók klubokban voltak, a jelentkezőknek pedig nemcsak jól kellett rappelniük, de sokat számított a színpadi jelenlét is, mennyire tudták megmozgatni a közönséget a fellépésükkel. Akad olyan, aki leginkább ezért ment tovább.
Nincs közönségszavazás
Mivel már leforgatták a műsort és a Netflixen fut, ezért a közönségszavazás része is kimarad a műfaji sajátosságokból, ami számomra sokkal jobbá is teszi, mert laikusok helyett szakmabeliek döntenek végig. A közönségszavazásokban általában sokat nyom a latba, hogy ki mögött van drámaibb történet, ki szimpatikusabb, továbbá a nézők gyakran azt értékelik, aki a legtöbb, és nem feltétlenül azt, aki a legjobb.
Ez alatt azt értem mondjuk, hogy ki énekel a leghangosabban, legmagasabban, vagy éppen a legtöbb hajlítással, ennek eredményeként pedig az énekesek gyakran túl is éneklik a dalokat felesleges sallangokkal. Üdítő a Ritmusrában, hogy a zsűri simán kiszór embereket, akik elképesztő sebességgel képesek rappelni, ha öncélúnak érzik. Éppen ezért nem igazán lehet ilyen trükkökre építeni.
A szomorú történetekről pedig annyit, hogy mivel a szubkultúrának sajátossága, hogy mindenkinek a zene jelenti a kiutat, így valószínűleg minden egyes versenyző mögött van egy nehéz sors.
Kiemelt kép: Netflix
