A diákok, a szülők és a pedagógusok is nagyon várják a szeptemberi hagyományos iskolakezdést - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke pénteken a Kossuth rádióban. Az optimista várakozást némiképp beárnyékolja, hogy Horváth a műsorban ezen kívül arról is beszélt, hogy szeptembertől a hagyományos és távoktatást ötvöző hibrid tanításra kell felkészülni.
A hibrid tanítás kifejezés a magyar közoktatásban eddig ismeretlen fogalomnak számított, de úgy tűnik, hamarosan a felsőoktatási intézményekkel karöltve megismerkedhetnek vele az iskolák. Ahogy múlt heti cikkünkből kiderült, számos egyetem készül hibrid szemeszterre, azaz a személyes részvétel és az online oktatás különféle konstrukciókban megálmodott fúziójára.
De mit jelent ez a kifejezés az általános és középiskolákra nézve? Horváth Péter kérdésünkre azzal kezdte, hogy a járvány jelenlegi helyzete és az érvényes jogszabályok értelmében az iskolai oktatás hagyományos tanítással indul majd. Mint írta: ez szerinte minden érintett érdeke is egyben.
A NPK elnöke a 24.hu-nak leszögezte: noha kétségtelen, hogy mindegyik fél - pedagógus, diák, szülő és fenntartó - szerzett tapasztalatokat a tavaszi iskolán kívüli tanítási rendben, de úgy véli, egy tanítási évet ilyen rendszerben elkezdeni sokkal nehezebb, mi több, lehetetlen lenne. Bizonyos évfolyamokon - kezdő elsősök, iskolát váltó kilencedikesek - legalábbis biztosan, tette hozzá.
Az is igaz viszont, hogy fel kell készülni arra, hogy ha a vírus ismét nagyobb számban fertőz, és hasonló vészhelyzet alakul ki, akkor ne érje váratlanul az intézményeket. Emiatt beszéltem én vegyes rendszerről, ami többféleképpen is érthető
- jelezte Horváth. Ezek az értelmezések pedig a következők:
A digitális tanítás az alsóbb évfolyamosok számára sokkal nehezebb értelmezhető, így számukra mindenképp, még akkor is, ha komolyabb járvány lenne, biztosítani kell a személyes kontaktussal járó lehetőséget - vélekedett. Ezek az évfolyamok különleges helyzetben vannak, hiszen, mint mondta, kevesebb utazással jár az iskolába járás, az otthoni tanulás szülői felügyeletet igényelne, a szülők szabadságkerete pedig vélhetően a március 16-tól bevezetett távoktatás következtében igencsak megfogyatkozott.
Hozzátette, hogy a fertőzöttség mértéke az előző időszakban sem volt egyenletes, azaz kisebb településeken, de akár egész megyékben szinte alig volt megbetegedés. Tehát nem országos, központi intézkedésekre lenne szükség - bár ez nem zárja ki, hogy az operatív törzs ne fogalmazzon meg ajánlásokat -, hanem helyi, fenntartói szintű döntésekre.
Ez egybecseng azzal, amit július közepén az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszava kérdésére ismertetett, miszerint amennyiben a járványhelyzet miatt újabb intézkedések meghozatala válik szükségessé, úgy azokat intézményi, helyi vagy regionális szinten kezelik majd. A tárca ekkor arról tájékoztatott, hogy nem rendelnének el minden iskolában tantermen kívüli távoktatást, csak ott, ahol ez a lépés járványügyi szempontból feltétlenül szükséges.
Horváth Péter végül jelezte, hogy a felsőbb évfolyamokon, főként a középiskolai korosztály esetében már életszerűbb az önálló munkára építő, egyéni felelősséggel járó digitális munkarend.
Viszont mindezt olyan hosszú ideig fenntartani, mint ahogy tavasszal voltak kénytelenek az intézmények, rengeteg nehézséggel jár. "Nem tudja hatékonyan kezelni az eddig is lemorzsolódással veszélyeztetetteket, nem tudja megfelelően elősegíteni a kommunikáció és az együttműködési készségek kialakulását, valamint csorbát szenved az ebben a korban oly fontos közösségben való ténykedés" - fogalmazott az NPK elnöke.
Így tartós veszélyhelyzet esetén szerinte itt is ki kell alakítani egy úgynevezett tanulási-tanítási ciklust, ezt nevezte "hibridnek": a tananyag átadása (magyarázat a tananyag kezdetén), feladatkiadás (önálló otthoni munkavégzés), ellenőrzés, konzultáció (a tudás megerősítése, számonkérés). Meglátása szerint az első rész az iskolában valósulna meg, a második otthon, a harmadik pedig akár vegyesen is, de inkább az iskolában.
Végezetül leszögezte, hogy továbbra is a normál iskolai rendszer lenne a legszerencsésebb, megengedve egy-két rövidebb időszakban a próbálkozást, akkor is, ha nem áll fenn járványhelyzet. Jelen állás szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium is ezt tervezi.
Előbbi tárcánál hétfőn érdeklődtünk, hogyan képzelik el most a szeptemberi tanévkezdést, az Emmi pedig válaszában közölte:
A sikeres védekezésnek köszönhetően a magyarországi járvány adatok eddig kedvezőek, sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket. Az a cél, hogy ez így is maradjon és minden további korlátozást elkerüljünk, ezért normál tanévkezdésre készülünk. Emellett a kormány, az Operatív törzs és a járványügyi hatóság folyamatosan értékeli a helyzetet, és ha szükséges, akkor további intézkedéseket hoz.
A felsőoktatás esetében a korábban idézett cikkünkben több intézmény is jelezte, hogy kötelező lesz a maszkviselés és a távolságtartás is az egyetem épületeiben, de arról egyelőre nincs információ, hogy a közoktatás intézményeiben is hasonló szabályozásra számíthatnának a pedagógusok és a diákok. Érdeklődtünk a minisztériumnál, tervezik-e a maszkviselés kötelezővé tételét az iskolákban, de egyelőre nem kaptunk választ.
Az ENSZ főtitkára kedden figyelmeztetett arra, hogy az iskolabezárásokból akár nemzedéki katasztrófa is kialakulhat. António Gutteres szerint mérhetetlen mennyiségű emberi potenciál és évtizedek fejlődése vész kárba, így kiemelten fontosnak tartja, hogy a diákok, természetesen megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett, visszaüljenek az iskolapadba, ha megfékezték a járványt az országukban.
A környező országokban sem dőlt még el, pontosan milyen módon kezdődhet majd el az őszi tanév. Ukrajnában Szerhij Skarlet ideiglenesen megbízott oktatási miniszter nemrég arról beszélt, hogy három forgatókönyv szerint kezdődhet meg a tanév, a végleges döntést pedig egy rendkívüli helyzetekkel foglalkozó bizottság hozza majd meg.
A lehetséges forgatókönyvek a következők: ha a megbetegedések száma alacsony, a tanítás hagyományos rendben zajlik majd, ha viszont magas, távoktatásra állnak át, míg ha közepes szinten áll a megbetegedések száma - nem tudni, ez pontosan milyen intervallumot takar -, akkor itt is hibrid rendszert vezetnek be, azaz a hagyományos oktatást és a távoktatást ötvözik majd.
Szerbiában is többféle lehetséges modellt dolgoztak ki, de itt másféle szabályok vonatkozhatnak majd a különböző évfolyamokra. A jelenlegi tervek szerint az általános iskolás diákok szülei eldönthetik, hogy ősztől az iskolában tanulnak, vagy online követik az órákat gyermekeik, viszont feleltetés esetén kötelező lesz bemenniük.
A szerbiai általános iskolásoknak szeptember elsejétől négy darab 35 perces órájuk lesz, októbertől pedig a nyolcadikosok óraszámát fokozatosan növelik majd. Az elsősök és másodikosok nyolctól tizenegy óráig, a harmadikosok és negyedikesek tizenegytől délután kettőig, az ötödikesek és hatodikosok kettőtől ötig, a hetedikesek és nyolcadikosok pedig öttől este nyolcig lesznek iskolában.
A rendhagyó időbeosztáson kívül óvintézkedések is érvényben lesznek: a diákoknak és a tanároknak is kötelező lesz a maszkviselés, valamint egy teremben legfeljebb 15 diák tartózkodhat, a váltások között pedig rendszeresen fertőtlenítenek majd.
A középiskolákban általában két váltást alkalmaznak majd: az online és az iskolai oktatást váltogatják, egy hétig a középiskola alsó két évfolyama, a másik héten pedig a felső kettő jár majd iskolába, az éppen otthon maradók számára pedig távoktatás lesz érvényben.
Romániában is folyamatban van a tanítási rend kialakítása, a miniszterelnök hétfőn azt mondta: a kormány minden forgatókönyvre felkészül. Ludovic Orban úgy fogalmazott: "Az iskola a járványhelyzet által megengedett körülmények között fog megkezdődni", a lehetséges megoldásokon egy tárcaközi munkacsoport dolgozik, döntés pedig akkor születhet majd, ha már minden ehhez szükséges adat rendelkezésükre áll. Az országban egyébként 250 ezer, tanulóknak szánt táblagépre írtak ki közbeszerzési eljárást.
Kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu
