Miközben a 20. század elején induló tömeggyártáskor a cigarettázás sokak által kívánatos élvezeti cikknek számított, bő száz évvel később a dohányvállalatok a rágyújtás helyett már a cigarettánál kevésbé káros technológiákban látják a jövőt.
A cigaretta térhódítását persze nem csupán a tömeggyártás tette lehetővé, hanem a modern reklámipar megszületése is. A kettő együtt akkora lökést adott a dohányiparnak, hogy az a múlt század első évtizedeiben csak az amerikai piacon hatszoros növekedést produkált. A nők is hamar a potenciális dohányfogyasztók között találták magukat, így akkora kereslet lett a dohány iránt, hogy az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában hosszú sorok kígyóztak a boltok előtt.
Az ötvenes években azonban az orvostudomány megkongatta a vészharangot: számos tanulmány eredményeivel felvértezve kezdte azt sulykolni, hogy a dohányzás káros az egészségre. Mióta egyértelműen bizonyítottak a dohányzás káros hatásai, érthető módon a megelőzés, illetve a leszokás kerültek a dohányzással járó ártalmak csökkentésének központjába. Az elsődleges és fő támogatandó cél az lett, hogy ha valaki nem dohányzik, akkor ne is kezdje el, így a dohányzással kapcsolatos prevenció elsődleges célja a dohányzásra történő rászokás megelőzése lett. Ebben ma is kiemelt szerepet játszanak a különböző edukációs kampányok, melyek a dohányzáshoz kapcsolódó információkról, veszélyekről és következményekről tájékoztatják az embereket.
Ha már valaki dohányzik, akkor a leszokás lehet a leghatékonyabb és legeredményesebb módja annak, hogy csökkenjenek a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalmak. Epidemiológiai kutatásokból tudjuk, hogy minél több ideig dohányzik valaki, annál inkább megnő a dohányzáshoz köthető megbetegedések kialakulásának kockázata. Az epidemiológia azt is egyértelműen bizonyítja, hogy a leszokással egyértelműen és arányosan csökken ez a kockázat. De mi a helyzet azokkal, akik minden egészségügyi figyelmeztetés ellenére sem szoknak le?
Az új stratégia: ártalomcsökkentés
Az ártalomcsökkentés korunk környezet- és egészségtudatos világának kulcseleme. Nem használunk káros töltőgázt tartalmazó eszközöket, védjük magunkat az UV sugárzás ártalmaitól, vagy a füstölő dízel autók kibocsátásától. Lehetőleg nem járunk autóval, de ha mégis, akkor előnyben részesítjük az elektromos meghajtást.
Az ártalomcsökkentést zászlajukra tűző segítő szakemberek azt mondták: hagyj fel a káros tevékenységgel, de ha nem megy, legalább magadra és környezetedre nézve is kevésbé káros alternatívát válassz.
A dohányzásban is hasonló elvek mentén kezdtek gondolkodni, így a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már olyan technológiák is elérhetőek globális szinten a felnőtt dohányzók számára, amelyek égés és füst nélkül működnek, így a cigarettánál lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot tartalmaznak. Ezek az alternatívák olyan felnőtt dohányzók számára lettek kifejlesztve, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le.
Tehát a leszűrhető tanulság: ne szokj rá; ha már dohányzol, akkor szokj le; ha nem szoksz le, akkor válts, saját és környezeted érdekében.
A váltáshoz pedig egyre több olyan alternatíva áll a dohányzók rendelkezésére, amelyek a dohányzás legkárosabb mozzanatát, az égést küszöbölik ki.
A két főbb füstmentes technológia:
- Elektronikus cigaretta: nikotin és íz-összetevőket tartalmazó töltőfolyadékot hevít fel egy elektromos eszköz segítségével, hogy nikotinpárát hozzon létre. Patronokban tárolt, folyadékot szívnak be a használók szipkán keresztül. Dohány nincs benne, nikotin igen (bár eltérő mennyiségben, és vannak olyan eszközök, amelyekben egyáltalán nincs). A nikotinról tudni kell, hogy mérgező és erős függőséget okozó anyag. Az elektronikus cigarettákat akkumulátor üzemelteti, amelynek a feszültsége egy kapcsolón keresztül jut a fűtőszálra. Utóbbit a rajta áthaladó áram melegíti fel, így az forró állapotában a beszívott levegő segítségével porlasztott gőzt képez, amit a felhasználók beszívnak.
- Hevítéses technológia: ez a technológia tartalmaz nikotint és dohányt is. A technológia lényege, hogy égés helyett olyan alacsony hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég a dohány- és nikotinpára felszabadulásához, de még nem történik égés. Itt a hevítés hatására nikotin- és dohánypára keletkezik. A hevítéses technológia nem veszélytelen, hiszen függőséget okozó nikotint tartalmaz, és a hagyományos cigarettához képest csökkenti a füstben található káros vagy potenciálisan káros anyagok mértékét, de nem küszöböli ki az ártalmakat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint már a világ országainak 56 százalékában hozzáférhetők a füstmentes termékek.
Hosszú távú, átfogó tudományos kutatás híján egyelőre nem tudni, az alternatív eszközöknek pontosan milyen hatásuk van az egészségre, az első klinikai vizsgálatok viszont reménykeltők: az alternatív utat választók az ártalom kisebb kockázatának teszik ki magukat.
Az persze még nem egészen világos, hány dohányost sikerült eddig váltásra ösztökélni. Becslések szerint eddig globálisan már 10 millióan tértek át az e-cigarettára, több mint 6 millióan pedig hevítéssel működő dohánytermékekre.
A dohányzás visszaszorításáért tett komoly erőfeszítések ellenére ma világszerte több mint egymilliárd ember dohányzik, és a WHO előrejelzései szerint 2030-ig ez a szám nagyjából változatlan marad. Dacára a hagyományos dohányzás jelenlegi dominanciájának, a dohánycégek nagy hangsúlyt fektetnek füstmentes termékek kutatására és fejlesztésére.
Mindazonáltal fontos tudni, hogy a füstmentes alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen például ezek által is nikotin jut a szervezetbe, amely erős függőséget okozó anyag. A dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek - akár passzív - fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
Kiemelt kép: iStockphoto
