Az elmúlt hat nap jelentősen felkavarta a világpolitika amúgy sem túl nyugodt állóvizét. Az Egyesült Államok és Irán között felizzott, egy lehetséges háború forgatókönyvét is előre vetítő konfliktusról szóltak 2020 első napjai, amibe berobbant a PS752-es járat katasztrófája.
- Január 3-án az Egyesült Államok egy Irakban végrehajtott dróntámadással likvidálta Irán és a Közel-Kelet egyik leghatalmasabb vezetőjét, Kászim Szulejmánit.
- Miközben a világ azt találgatta, milyen választ ad erre Irán, Szulejmáni január 6-ai temetésén pánik tört ki, és ötvennél is több embert halálra tapostak az óriási tömegben.
- Szulejmáni likvidálására január 8-án érkezett meg az iráni válasz: Teherán tucatnál is több ballisztikus rakétát lőtt ki az amerikai erők által használt iraki támaszpontokra.
- Még aznap, néhány órával később kiderült, hogy Teherán közelében lezuhant egy ukrán utasszállító, a tragédiát senki sem élte túl.
- Egy nap találgatás után január 9-én szinte biztossá vált, hogy véletlenül ugyan, de az iráni légvédelem lőtte le a gépet, 176 ember halálát okozva ezzel.
A MAU ukrán légitársaság Boeing 737-es, Kijevbe tartó utasszállítója szerdán, nem sokkal a reggel 6 órai felszállása után zuhant le Teherán közelében. A 176 utas és a személyzet tagjai nem élték túl a katasztrófát. A gépen több nemzet állampolgárai utaztak: 9 fős ukrán személyzet mellett még két utas volt ukrán állampolgárságú, a többiek további hat ország állampolgárai: irániak (82), kanadaiak (63), svédek (10), britek (3), afgánok (4) és németek (3).
A katasztrófa első hírei után azonnal megindultak a találgatások arra vonatkozóan, hogy a tragédiának köze lehet-e az Egyesült Államok és Irán között Szulejmáni megölése miatt fellángolt konfliktusnak. A spekulációk alapját erősítette, hogy a PS752-es járat lezuhanása előtt pár órával Irán 22 ballisztikus rakétát zúdított két, az amerikai erők által használt iraki támaszpontra.
Teherán azonban gyorsan a technikai probléma felé terelte a magyarázatot, ahogy Ukrajna is. Utóbbi néhány órával a tragédiát követően kategorikusan kijelentette, hajtóműhiba miatt zuhant le a gép. Iráni illetékesek pedig egyenesen azt állították, tudományos lehetetlenség a Kijevbe tartó járat föld-levegő rakétával történő lelövése.
Az iráni polgári repülési hatóság csütörtökön nyilvánosságra hozott vizsgálata annyit mond a szerencsétlenségről, hogy a gép a levegőben lángra kapott, visszafordult és leszállásra készült. A felszállás után néhány perccel technikai problémát észleltek a pilóták, és több szemtanú is megerősítette, hogy a Boeing a becsapódás előtt kigyulladt. Az utasszállító 2400 méteres magasságban járt, amikor eltűnt a radarról.
Repülési szakemberek azonban már az első, a technikai hibát előtérbe helyező magyarázatok kapcsán kételyeiket fogalmazták meg. Felhívták a figyelmet például arra, hogy a gép radarról való hirtelen eltűnése nem hajtóműhibára, hanem valamilyen váratlanul fellépő, katasztrofális incidensre utalhat. Ráadásul az utasszállító gépeket eleve úgy tervezik, hogy hajtóműhiba ellenére is továbbrepüljenek, és biztonságban leszálljanak.
Árulkodó felvételek
A 752-es járat földbe csapódásáról készült amatőr felvételen azonban jól látható, hogy a gép hirtelen és meredeken kezdett süllyedni, márpedig ez nem motorhibára utal.
Videón az ukrán utasszállító lezuhanása
Már a levegőben kigyulladt a gép.
Az iráni érvelést gyengíti az is, hogy a lezuhant gépet - amelyről egyébként nem érkezett vészjelzés - 2016-ban gyártották, vagyis viszonylag újnak számított, ráadásul a lezuhanása előtt néhány nappal vizsgálták át. Az ukrán légitársaság kiemelte, szinte kizárható az emberi hiba, mert a fedélzeten tartózkodó mindhárom pilóta tapasztaltnak számított.
A technikai hibára alapuló iráni magyarázat valamivel több, mint egy napig élt, egészen addig, amíg csütörtök este titkosszolgálati jelentések alapján az amerikai sajtó azt írta, Irán véletlenül kilőhette az ukrán utasszállítót, ami mellett Tor típusú, orosz gyártmányú légvédelmi rakéta maradványaira bukkantak. Több lap is arról cikkezett, hogy felszállás után pár perccel két föld-levegő rakéta is eltalálhatta a Boeing 737-est, és a gép megpróbált ugyan visszafordulni, de nem érte el a teheráni repteret, és Parandnál, az iráni főváros közelében földbe csapódott.
Egyelőre továbbra is feltételes módban beszélnek arról, hogy Irán nagy valószínűség szerint tévedésből lőhette le az utasszállítót, az internetre felkerült videók alapján azonban az kizárható, hogy motorhiba okozta a Boeing lezuhanását.
This is believed to be the moment a Ukrainian passenger plane came down in Iran.
UK, US, Canadian and Australian officials now say it is "highly likely" an Iranian missile accidentally shot down the plane: https://t.co/tqTiABtyNA pic.twitter.com/2ONpsAiY6C
- Sky News (@SkyNews) January 10, 2020
1988, 2014, 2020
Nem lenne példa nélküli egy ilyen incidens. 1988 júliusában éppen az Iran Air 655-ös járatát nézte ellenséges iráni harci gépnek az amerikai USS Vincennes hadihajó, és lőtte ki légvédelmi rakétával a Perzsa-öböl felett, 290 ember halálát okozva. Mint emlékezetes, a közelmúltban a Malaysia Airlines 17-es, Amszterdam és Kuala Lumpur között közlekedő járatát 2014. július 17-én ukrán szakadárok BUK típusú föld-levegő rakétával találták el. Az gép 283 utassal és 15 főnyi személyzettel a fedélzetén a Kelet-Ukrajna felett darabokra esett és lezuhant.
Az 1988-as és a hat évvel ezelőtti katasztrófa is rávilágított arra, mennyire veszélyes a polgári repülés azon területek felett, ahol aktív harci tevékenység zajlik. Különösen ijesztő, hogy mindkét gép 10 ezer méteres magasságban repült, amikor a találat érte. Az ukrán utasszállító szerdán jóval alacsonyabban repült, hiszen nem sokkal korábban szállt fel, így gyerekjáték lehetett eltalálni egy föld-levegő rakétával. Szakértők most azt vitatják: annak ellenére, hogy Teherán ballisztikus rakétákkal lőtt iraki bázisokra, miért nem zárta le a légterét. Nem volt alapja annak, hogy megtiltsák a polgári légi járatok repülését Irán légterében, annak ellenére sem, hogy feszült a helyzet a térségben - ezt Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnök jelentette ki még azelőtt, hogy kiderült, rakétatalálat érhette az utasszállítót.
Amíg a tragédia után az érintett Kanada (63 kanadai állampolgár utazott a gépen) és Ukrajna is próbálta csillapítani a lelövéssel kapcsolatos spekulációkat, addig most már sokkal inkább az a kérdés, hogyan ismétlődhetett meg a maláj gép 2014-es katasztrófája.
Miként lehetséges, hogy egy ország rakétavédelme eltaláljon egy utasszállítót?
A CNN-nek nyilatkozó katonai és repülési szakértők szerint is Irán egyértelműen rendelkezik olyan légvédelmi rendszerrel, ami erre képes, nevezetesen a kis hatótávolságú, orosz gyártású Tor föld-levegő rakétával. Ez kifejezetten alacsonyan repülő repülőgépek, helikopterek, robotrepülők likvidálására alkalmas. A CNN-nek megszólaló katonai szakértő kiemelte: bár a Tor légvédelmi rakéta nem túl kifinomult légvédelmi fegyver, kifejezetten jó manőverezési képességei miatt arra igazán hatékony, hogy lassan repülő járműveket leszedjen, hiszen az oroszok éppen erre a célra fejlesztették ki. James Marks továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a repülőgép lelövésével szinte szimultán indítottak ballisztikus rakétákat iraki támaszpontokra, vagyis az iráni légtér meglehetősen forgalmas volt.
A szakértő szerint a fatális tévedésben közrejátszhatott az is, hogy ebben a felfokozott helyzetben, amikor Irán a Szulejmáni meggyilkolása utáni válaszakcióra figyelt, egyszerűen nem vett tudomást arról a tényről, hogy mindeközben a teheráni nemzetközi repülőtér zavartalanul üzemel. A katonai és a polgári légi irányítás pedig egész egyszerűen nem kommunikált egymással, így azoknak, akik a Kijevbe tartó ukrán gépre felszálltak szerda reggel 6 óra előtt, sejtésük sem lehetett arról, hogy gépük harci tevékenységtől aktív légtérben fog repülni.
A részletek összerakásával az is egyre világosabb, hogy a Kijevbe tartó repülőt a rakéta (esetleg több rakéta) nem találta telibe, és a pilótának maradt valamennyi kontrollja a gép felett, ezért tudta megkezdeni a visszafordulási manővert.
A politikai feszültség megmérgezheti az igazságot
Bármi is történt, a protokoll szerint nemzetközi vizsgálóbizottságnak kell analizálnia a katasztrófa körülményeit. A vizsgálatot általában a tragédia helyszínéül szolgáló ország vezeti, és az érintett államok is jelentős szerepet vállalnak benne. Jelen esetben azonban kétséges, hogy Irán hajlandó lesz-e az együttműködésre például a gépet gyártó Egyesült Államokkal. A jelek szerint nem: a gép lezuhanása után nem sokkal megtalált, és a válaszokat tartalmazó fekete dobozról Teherán kijelentette, azt nem fogja átadni a Boeingnek. Problematikus Kanada szerepe is, mivel 2012-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal, így Kanada érdekeit jelenleg Olaszország képviseli Iránban. Egyelőre úgy tűnik, Irán továbbra is ellenáll, és tagadja, hogy felelős lenne az ukrán utasszállító tragédiájában, egyúttal visszautasítja a rakéta verziót.
Egy dolog biztos; ezt a gépet nem találta el rakéta
- szögezte le pénteki teheráni sajtótájékoztatóján az Iráni Polgári Légi Közlekedési Szervezet vezetője.
Ukrajna pedig még mindig nem hajlandó a döntőbíró szerepét felvállalni. Erre utal Volodimir Zelenszkij államfő nyilatkozata is:
A rakétatalálat verziója nem kizárt, de egyelőre nem megerősített.
Amíg a légi katasztrófa magyarázatait keresik, egy valami bizonyos: 176 teljesen ártatlan ember vesztette életét. Az áldozatok közül 26 kiskorú volt.
Sok Kanadában élő diák és egyetemi tanár utazott a PS752 járaton, akik a téli szünetre látogattak haza Iránba. Ott volt a gépen például a Pedram Musavi-Mojgan Daneshmand mérnök házaspár is, ők az Alberta Egyetemen tanítottak. Velük utazott két lányuk is, a 14 éves Daria és a 9 éves Dorina.
Az ontariói Windsor Egyetem több diákját és tanárát gyászolja.
Különösen megrázó a 26 éves Arash Purzarabi és a 25 éves Pouneh Gurji története. Az Alberta Egyetemen informatikából diplomázott pár azért repült haza Iránba, hogy január 1-jén összeházasodjon. Egy héttel később friss házasként szálltak fel a Kijevbe tartó gépre, amin ott utazott egy másik házaspár is az egyéves kislányukkal. Ő a szerencsétlenség legfiatalabb áldozata.
Kiemelt kép: Aref Fathi / dpa / AFP
