A 27 európai uniós tagállamban 2022 áprilisában és májusában 26 580 interjú segítségével elvégzett felmérés három szempontra fókuszált:
- az ukrajnai háborúra és annak az európai polgárokra irányuló gazdasági hatásaira,
- az uniós polgárok EU-val kapcsolatos attitűdjére, valamint a politikai prioritásokra és értékekre,
- továbbá a 2024-es európai parlamenti választásra vonatkozó választói hajlandóságra.
Az Eurobarometer felméréséből összességében az derül ki, hogy az uniós állampolgárok egyetértenek azokkal a lépésekkel, amelyeket az EU tett az ukrajnai háború kezdete óta, és a krízis megerősítette az Európai Unió támogatottságát.
Ezzel együtt az infláció, a magas árak és az emberek életszínvonalát negatívan befolyásoló változások aggodalomra adnak okot, de ez már a háború előtt is érezhető volt a koronavírus-járvány miatt. Az EU27 átlagát tekintve a megkérdezettek 72 százaléka követi kiemelt figyelemmel az ukrajnai háború eseményeit, de az egyes tagországok között jelentős a különbség: Szlovákiában ez az arány mindössze 55 százalék, míg Dániában 86 százalék.
Az európai polgárok között a bizonytalanság a legjellemzőbb érzés: 87 százalékuk azt mondja, hogy a háború hatását már most érzik, vagy a jövőben érezni fogják. Tízből hat uniós lakos nem bízik abban, hogy az életét a megszokott kerékvágásban tudja majd folytatni, és nagyjából ugyanennyien mondják azt, hogy nem készültek fel a növekvő élelmiszer- és energiaárakra.
Tíz megkérdezettből legalább kettő leginkább tehetetlennek vagy frusztráltnak érzi magát, de nem sokkal marad el ettől a harag érzése sem. A bizonytalanságot leginkább azok említették, akiknek gyakran okoz problémát a számlák befizetése, illetve azok, akik már megtapasztalták a háború negatív hatásait, vagy a következő hónapokban számolnak ezzel. Ez utóbbi kategória igen tág:
tízből kilenc európai már úgy érzi, hogy csökkent az életszínvonala, 40 százalékuk szerint ez a negatív hatás folytatódni fog, 47 százalék szerint akár 2023-ban is.
A háború hatását leginkább Bulgáriában, Cipruson, Portugáliában, Máltán, Görögországban, Spanyolországban, Szlovákiában, Romániában, Franciaországban és Lengyelországban érzékelték. A saját bevallásuk szerint leginkább érintett csoportok egész Európában
- az idősek,
- a kevésbé képzettek,
- a munkanélküliek,
- az egyedülálló szülők
- és azok, akik pénzügyi problémákkal küzdenek.
Mindössze öt olyan tagállam akad, ahol azok vannak többségben, akik fel vannak készülve a magasabb élelmiszer- és energiaárakra: Dánia, Hollandia, Luxemburg, Finnország és Svédország.
A demokráciát egyre inkább egy kulcsfontosságú uniós értéknek tekintik, és egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak az uniós választásoknak. A megkérdezettek 60 százaléka az európai értékek védelmét - például a szabadságot és a demokráciát - előbbre helyezi, mint a növekvő árakat, több mint 80 százalékuk pedig egyetért abban, hogy azok a dolgok, amelyek összekötik a tagállamokat, fontosabbak, mint azok, amelyek szétválasztják.
Ugyanakkor Bulgáriában (70 százalék), Magyarországon (67 százalék), Máltán (63 százalék), Romániában (62 százalék), Görögországban (51 százalék) és Cipruson (51 százalék) azok voltak többségben, akik szerint az árstabilizálás prioritást élvez a közös európai értékek megvédésével szemben.
2007 óta nem volt olyan magas az EU-val kapcsolatos pozitív hozzáállás, mint most (52 százalék), a demokrácia pedig messze a leggyakrabban emlegetett fogalom azzal kapcsolatban, hogy az állampolgárok szerint mely értékeket kell megvédenie az Európai Parlamentnek.
Az európaiak közel kétharmada jó dolognak tekinti az uniós tagságot - ez az érték az elmúlt években folyamatosan növekedett, és 2007 ősze óta most érte el a legmagasabb értéket. Két ország kivételével mindenhol a "jó dolog" volt többségben, míg Görögországban és Szlovákiában a semlegesebb, "se nem jó, se nem rossz" álláspontot képviselték a legtöbben.
Az uniós tagság fontossága több országban is jelentősen nőtt 2021 őszéhez képest: Litvániában 20 százalékponttal, Máltán 16 százalékponttal, Magyarországon 15 százalékponttal, míg Olaszországban és Belgiumban 14 százalékponttal. A megkérdezettek 58 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak fel kellene gyorsítania az új tagok befogadását, Szlovákiában, Hollandiában, Szlovéniában és Ausztriában azonban az ellenzők vannak többségben.
Vegyesebb képet mutat az Európai Unió jövőjével kapcsolatos attitűd. Általánosságban 62 százalék optimista, leginkább Dánia (82 százalék) és Írország (86 százalék) polgárai, de növekedést tapasztaltak például Csehországban és Lengyelországban is. Magyarországon ezzel szemben 13 százalékpontot csökkent az EU-val kapcsolatos optimizmus, és hasonlót mértek Cipruson, Bulgáriában vagy Portugáliában is.
A megkérdezettek 43 százaléka szerint jól mennek a dolgok az Európai Unióban, és bár ez csak három százalékponttal magasabb, mint azoké, akik szerint rossz irányba, az elmúlt évtized során először lett magasabb az elégedettek aránya, mint az elégedetleneké.
Az Európai Parlament imázsa az utóbbi években egyre inkább javult az állampolgárok szemében, és 2007 óta nem állt ilyen magas szinten (39 százalék, szemben a 43 százalékos semleges állásponttal).
Azzal kapcsolatban, hogy az EP-nek melyek a legfontosabb feladatai, a szegénységgel szembeni harc került az első helyre (38 százalék), ezt követi az egészségügy (35 százalék), majd a demokrácia és a jogállam védelme (32-32 százalék) - ez utóbbi ráadásul 7 százalékponttal magasabb értéket ért el, mint legutóbb.
Az egyes tagországok között azonban akadnak eltérések:
- Belgiumban, Bulgáriában, Franciaországban, Horvátországban, Litvániában, Ausztriában és Szlovákiában a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni harc került az első helyre.
- Írországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson, Lettországban, Luxemburgban, Magyarországon, Romániában és a Szlovéniában az egészségügy helyzete kapott prioritást.
- Dániában, Máltán, Hollandiában, Ausztriában és Svédországban a klímaváltozás elleni harcot tartják a legfontosabbnak.
- Bulgáriában és Görögországban a gazdaság támogatása és a munkahelyteremtés is előkelő helyen végzett.
Németországban a demokráciát és a jogállamot nevezték fontosnak, Csehországban, Észtországban, Lengyelországban és Finnországban pedig az Európai Unió védelmét és biztonságát.
Amikor arra kérdésre kellett választ adniuk a felmérésben résztvevőknek, egyetértenek-e azzal, hogy "Brüsszel" meghallja a hangjukat, 53 százalékuk igennel válaszolt - ez 2004 tavasza óta a második legjobb eredmény. Ez azonban ebben az esetben sem egységes: Észtországban 72 százalék mondta azt, hogy nem ért egyet, de Görögország (71 százalék), Lettország (64 százalék), Ciprus (63 százalék), Olaszország (62 százalék), Csehország (61 százalék), Magyarország (50 százalék), Szlovénia (50 százalék), Bulgária (49 százalék) és Litvánia (49 százalék) lakosságának jelentős része is úgy gondolja, hogy nem jut el a hangja az EU vezetéséhez.
Az elégedetlenséggel együtt mégis úgy gondolják az uniós állampolgárok, hogy fontos részt venni a következő, 2024-es európai parlamenti választáson. A megkérdezettek 71 százaléka azt mondta, ha a következő héten lenne a szavazás, részt venne rajta - ez tavaly őszhöz képest 13 százalékpontos emelkedés.
Az EP-választáson való szavazási hajlandóság a legutóbbi mérés óta Franciaországban 24 százalékponttal, Magyarországon 22 százalékponttal, Luxemburgban pedig 21 százalékponttal emelkedett.
