Szerintük a tüntetés nem politikai hovatartozásról, hanem a humanitárius kiállásról szólt volna, hogy szolidaritást mutassunk az izraeli erők által napok óta bombázott gázai lakossággal.
Mára hirdette meg a Hamász egykori vezetője, Khaled Meshaal a „harag napját”. Felszólította a muzulmán világot, hogy szervezzenek globális demonstrációkat a palesztinok támogatására, és felszólította az iszlám világot, hogy „menjen pénteken az arab és az iszlám világ tereire és utcáira”. Meshaal, aki 2004 és 2017 között a Hamasz főnöke is volt, azt mondta: „ez a pillanat a dzsihád alkalmazására”.
Erre a napra Budapesten is hirdettek egy palesztinok melletti demonstrációt a Külügyminisztérium épülete elé. Ezt azonban a BRFK nem engedélyezte, arra hivatkozva, hogy az közvetlenül veszélyeztetné a közbiztonságot és a közrendet. Szerintük a gyűlés illeszkedik a Hamász felhívásához, amely ezen a napon a „harag kimutatására szólítja fel híveit az egész világon.” Hasonló okokból betiltottak egy szombatra tervezett tüntetést is. „Magyarországon nem lehet terrorszervezet mellett tüntetni” - írták.
Megkerestük a történtekkel kapcsolatban a Palesztin Állam budapesti nagykövetét, Dr. Fadi Elhusseinit, aki írásban válaszolt kérdéseinkre.
– Nagykövet úr, mi az álláspontjuk arról, hogy a magyar rendőrség megtiltotta a mai demonstrációt?
– Tiszteletben tartjuk a törvényeket és a biztonsági előírásokat, mégis váratlanul ért bennünket az „engedély visszavonása”. Mindig minden történetnek két oldala van; úgy gondoljuk, hogy nem túl nagy elvárás, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát minden polgár számára biztosítsák, mivel ezzel párhuzamosan továbbra is szerveznek Izrael-barát gyűléseket. A magyarországi palesztinok és a velük szimpatizáló magyar állampolgárok számára ez a gesztus egy szervezetről,
Az egyenlőség, az emberi jogok és a szólásszabadság oszthatatlanok. Ha van áldozat, az áldozat, függetlenül a származásától, vallásától vagy nemzetiségétől. Több száz palesztin család pusztult el, több mint 400 gyermek vesztette életét, és a lista hosszú. Bízunk benne, hogy ezt a döntést felülvizsgálják, hogy lehetőséget adnakk azoknak is, akik együtt kívánnak mutatkozni a palesztin néppel, osztva fájdalmukat ebben a nehéz időben.
– Terrorszervezetnek számít a Hamász?
– A tévében élőben közvetített népirtást nézve elvárható, hogy megkérdezzük: vajon az izraeli hadsereg terrorista csoport-e? A terrorizmus definíciója ugyania a civilekkel szemben elkövetett szándékos cselekmény. Ezzel összefüggésben nem feledkezhetünk meg a mindezt kiváltó okokról (Izrael több évtizedes megszállása és Palesztina népének elnyomása). E helyzet felszámolása kollektív erkölcsi kötelesség.
– Ön szerint mi váltotta ki a Hamász támadását?
– A megszálló hatalom által létrehozott apartheid valóságát számos hírcikk, nemzetközi jelentés és ENSZ-határozat részletezi. Népünk sok igazságtalanságot szenvedett el évtizedek óta. Palesztinok millióitól megtagadják a jogot, hogy visszatérjenek hazájukba. Izrael megszálló erői és terrorista telepesek palesztinok millióit tartják túszul a megszállt Ciszjordániában, beleértve Jeruzsálemet is. A Gázai övezetet pedig ostrom alá vették, és a pusztító izraeli hadigépezet a világ legnagyobb szabadtéri börtönévé alakította át. A palesztin vezetés többször is figyelmeztette a nemzetközi közösséget az Izrael büntetlenségéhez való ragaszkodás és a palesztin jogok megsértésének a következményeire.
– Egyetértenek-e abban, hogy a támadás legtöbb áldozata civil, fegyvertelen ember volt, köztük egész családok?
– Mi, palesztinok évtizedek óta ismerjük a halált, és nagyon jól tudjuk, hogy a civilek elvesztése szívszorító és tragikus. Nem szabad tolerálni az utálatos erőszakos cselekményeket és a pusztítást, amelyek továbbra is fájdalmat és szenvedést okoznak generációkon át. Az erőszak erőszakot szül, és ennek az őrületnek azonnal véget kell vetni.
– Mit gondol arról, hogy a Hamasz civileket, köztük gyerekeket ejt túszul?
– Miközben beszélünk, a megszálló hatalom túszként tartja a teljes palesztin lakosságot Gázában. A nemzetközi szervezetek már számos figyelmeztetést kaptak arról, hogy népünket háborús bűnöknek teszik ki.
– Megnyerhető-e a világ szolidaritása a palesztin néppel a civilek elleni szombati támadással?
– Hogyan reagált Izrael arra a békés útra, amelyet a palesztin vezetés választott jogaink elérése érdekében? A béke nem azt jelenti, hogy teljes körű háborút vívunk egy egész nemzet ellen, miközben a nemzetközi közösség hallgat. A nemzetközi kettős mércének és a képmutatásnak véget kell vetni.
