A vietnámi háború óta nem volt ilyen megosztottság az Egyesült Államokban. A Trump elleni bűnvádi eljárás és az ezzel egyidőben folytatott elnökválasztási kampány olyan kérdéseket vet fel, amelyek példátlanok.
A Fehér Házból kicsempészett bizalmas dokumentumok miatt immár elkerülhetetlennek látszik Donald Trump bíróság elé állítása. Mindez azonban nem zavarja a volt elnököt abban, hogy 2024-ben ismét megcélozza a legmagasabb amerikai hivatalt. Sőt, a körülötte zajló botránysorozat még lovat is ad alá. Ráadásul az Egyesült Államok törvényei szerint akár a börtönből is jelöltetheti magát elnöknek.
A Washington Post által megszólaltatott szakértők ebben a lehetőségben az amerikai demokratikus elvek és intézmények iránti bizalom az eddiginél is jobban meginoghat.
A lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt hat évben ezek az intézmények folyamatos támadás alatt álltak, elsősorban Trump viselkedése és cselekedetei miatt, és ez a helyzet a következő 18 hónapban, ami hátravan a jövő évi elnökválasztásig, tovább romolhat. A vietnami háború óta nem volt ilyen megosztottság az ország kormányzását illetően.
Politológusok, jogászok, politikai stratégák egyetértenek abban, hogy ez a folyamat kiszámíthatatlan.
„Egy alkotmányos demokrácia annak a rendszernek a hatékonyságán és hitelességén múlik, amelyen keresztül törvényeket hoznak és azokat végrehajtják. Ha alapvető kételyek merülnek fel eme intézményekkel szemben, akkor az egész alkotmányos demokrácia, mint olyan, bajban van” – jelentette ki William Galston közíró, akadémikus, Bill Clinton elnök egykori belpolitikai tanácsadója.
Több súlyos jogi kérdés is felmerül: mi van akkor, ha Trumpot elítélik, de közben megválasztják? Adhat-e kegyelmet önmagának? Betöltheti-e az elnöki hivatalt elítélése után? És akkor még folyik a vizsgálat Trumpnak a washingtoni Capitolium elleni 2021. január 6-i támadásban betöltött szerepéről, a választók megtévesztéséről, és a Georgia állambeli eredmények megfordítására tett kísérleteiről. Ezek az ügyek még tovább rongálhatják a demokratikus intézményeket mostantól egészen az új elnök 2025 januári beiktatásáig. Jack Goldsmith, a Harvard jogászprofesszora, aki George W. Bush idején az igazságügyben és a hadügyben egyaránt szolgált, úgy vélekedik, hogy akár elítélik Trumpot, akár nem, akár elnyeri az elnökjelöltséget, akár nem, mindenképpen maximálisan fel fogja használni ezt a helyzetet és ezzel a végsőkig feltüzeli híveit is.
És ez a tagadás a Republikánus Párt nagy részét is megfertőzte.
A vádemeléssel Trump ismét támadást intéz a hatóságok, az igazságügyi rendszer ellen, és nem utolsósorban a jogállamiságba vetett hitet is próbálja megrendíteni. Ugyanezt tette elnökként is, és most, hogy 37 vádpontra kell felelnie a dokumentum-ügyben, fokozta támadásait, azt állítva, hogy „politikai boszorkányüldözés áldozata.”
A lap felidézi, hogy már korábban is voltak olyan helyzetek, amelyek együtt tették próbára a politikai és a jogrendszert. Emlékeztet George W.Bush és Al Gore 2000-es floridai küzdelmére, amelyet végül 5-4 arányban a Legfelsőbb Bíróság döntött el Bush javára, aki egy szűk többséget kapott az elektori testülettől, szemben Gore-ral, aki a választóknál élvezett némi előnyt. Gore ugyan nem értett egyet a bíróság döntésével, de az ország és intézményei érdekeit saját ambíciói fölé tudta helyezni. Benjamin Ginsberg republikánus jogász, aki 2000-ben Bush csapatában dolgozott, megerősítette: mindkét jelölt elfogadta az eredményt, ellentétben a 20 évvel későbbi helyzettel.
A másik példa a Watergate-ügy, amely Richard M. Nixon lemondásához vezetett 1974 augusztusában. Akkor azonban az ügyészek széles körben élvezték a közvélemény bizalmát és Nixon nem kockáztatta, hogy ujjat húzzon velük. Goldsmith szerint éppen ez a konszenzus hiányzik a mai politikából. Nixon végül kegyelmet kapott utódától, Gerald R. Fordtól, ilyenben egyetlen más elnök sem részesült. Trumpot már elnöksége elején érdekelte a kegyelmi jogkör, hogy vajon megbocsáthat-e saját magának a 2016-os választásokba való orosz beavatkozásról folyó nyomozás kapcsán. Az amerikai alkotmány az elnök önmagának adható kegyelemről külön nem rendelkezik, nem is volt rá eddig példa, miként azt sem tesztelték bíróság előtt, hogy egy elnök rendelkezik-e ilyen hatalommal.
Mary C. Lawton, az akkori igazságügy-miniszterhelyettes memorandumában ugyanakkor azt írta, hogy az alkotmány 25. módosító cikkelye lehetővé teszi, hogy az elnök magát hivatala ellátására képtelennek nyilvánítsa. Ebben az esetben az alelnök ügyvezető elnök lesz, és joga van megkegyelmezni az elnöknek, aki ezután lemondhat, de újra át is veheti hivatalát. Gerhardt szerint viszont a 25. módosító cikkely fizikai vagy mentális alkalmatlanságra vonatkozik, nem pedig jogi problémára. Mindezek a jogi kérdések azonban soha nem képezték per tárgyát és ha Trump kegyelmet akarna adni magának, vagy ráhagyná ezt az alelnökére, az ügy minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróság elé kerülne.
Ezzel szemben, bár az alkotmány szerint nem kampányolhat senki, vagy nem gyakorolhatja az elnöki funkciót olyan, aki ellen eljárás indult vagy már elítélték, van precedens a börtönből való jelöltségre: 1920-ban Eugene V. Debs, szocialista párt jelöltje még börtönbüntetését töltötte, miután az első világháború idején a kötelező sorozás ellen lépett fel, és közel egymillió szavazatot kapott.
Amikor a hatóságok házkutatást végeztek a volt elnök Mar-a-Lago-i villájában 2022 augusztusában, a parancs három olyan bűntettet említett, amelyek igazolták a rendőrségi intézkedést. Az egyik éppen a fent említett volt, amelyről a 2071.számú törvény rendelkezik. Mindazonáltal a vádemelésben a szövetségi ügyészek ezt nem említik, miként semmi olyan bűntettet, amelynek elkövetése miatt nem lehetne elnök.
Az is felmerül, hogy egy volt elnök felelősségre vonható-e büntetőjogi szempontból hivatali ideje alatt elkövetett cselekedeteiért? A titkos dokumentumok ügyében nincsen szó olyan dolgokról, amelyeket Trump elnökként követett el. A hallgatási pénz ügye, amelyet Trump egy New York-i pornófilm-színésznőnek fizetett és amely kapcsán a volt elnököt azzal vádolták, hogy meghamisította cégének mérlegét, hogy e kifizetéseket eltitkolja, hivatali ideje előtti és alatti tevékenységre vezethető vissza. Ugyancsak elnöksége idejére vonatkozik a Capitolium elleni támadás, valamint a Georgia állambeli választási eredmények megfordítására való törekvése.
Annak idején Nixon ellen kártérítési pert indított egy elbocsátott civil alkalmazott. A Legfelsőbb Bíróság 5-4 arányban az elnöknek adott igazat azon az alapon, hogy az elnököt hivatali ideje alatt nem lehet polgári kártérítési perben felelősségre vonni. Vikram Amar, az illinoisi egyetem jogi karának dékánja szerint Trump esetében az a kérdés, hogy tettei túllépik-e a polgári jog kereteit.
Számos jogi szakértő úgy látja, hogy ha nem állítanák bíróság elé Trumpot, tekintettel a bűnvádi eljárásban szereplő számos bizonyítékra, azt az üzenetet közvetítené a volt elnökök felé, hogy ők a törvények felett állnak. Ugyanakkor a vádemelés Trumpnak újabb lehetőséget adott a szövetségi törvénykezés elleni támadásra és hogy politikai támogatói még kevésbé bízzanak az intézményekben.
További kockázatot jelent a 2021. január 6-i események ügyében egy vádemelés lehetősége. Goldsmith szerint ez jogilag még bonyolultabb, mint a dokumentumok ügye, és potenciálisan nehezebb az ügyészeknek győzni. Ráadásul további politikai következményei lehetnek a két ügy összevonásával.
Közben Biden elnök ellen is vizsgálatot folytat egy különleges tanács annak gyanújával, hogy titkos dokumentumok vannak a birtokában. Az ügy egészen másképpen fest, mint Trumpé, már csak azért is, mert Biden és csapata úgy tűnik, teljességgel együttműködik a szövetségi illetékesekkel. Ugyanígy tett Mike Pence volt alelnök, akinél szintén voltak titkos dokumentumok, miután elhagyta hivatalát. A Pence-ügyet minden vádemelés nélkül lezárták, Biden ügyében azonban a vizsgálat folytatódik. Ha Biden ellen nem indul eljárás, Trump valószínűleg azt fogja állítani számos hívével egyetértésben, hogy kettős mérce működik az igazságszolgáltatásban, annak ellenére, hogy két különböző tényállásról van szó.
A kormányzat legitimitása elleni támadások leginkább a Trump által vezetett politikai jobboldalon erősek. De sokaknak a baloldalon is vannak kételyeik, elsősorban a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban, amelynek szilárd konzervatív többsége van, és amelynek egyes döntései, például az abortusz alkotmányos jogának megszüntetése, nagy viharokat kavartak.
Mindezek a körülmények arra utalnak, hogy a 2024-es választási év nem lesz fordulópont a virágzó amerikai demokrácia helyreállításában. Néhány szakértő azért lát némi reménysugarat. Például azt, hogy az amerikai intézményrendszer elég jól tűrte a Trump elnöksége alatti támadásokat, bár Goldsmith aggódik, hogy mi lesz, ha Trumpot még egyszer megválasztják. A volt elnök ugyanis megígérte, hogy leszámol ellenfeleivel és ha újra bekerül a Fehér Házba, vélhetően olyanokkal veszi magát körül, akik segítik végrehajtani tervét. Mások arra hivatkoznak, hogy helyi szinten vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak: különböző politikai nézeteket valló állampolgárok igyekeznek megakadályozni saját közösségükön belül az olyan cselekedeteket, amelyek elmérgesítik a helyzetet.
Egy ítélet és egy döntő vereség a választásokon arra kényszerítheti Trumpot, hogy lelépjen a politika színpadáról és a Republikánus Pártot pedig arra, hogy új irányt vegyen. Bár az utóbbi időben inkább a szoros választások korát éljük és egy választási földrengés sem tisztítaná meg szükségszerűen a rendszert – írja a Post.
