A négyévenkénti szökőnap nélkül idővel karácsonykor nyár lenne. Kevesen tudják, de százévente egyszer elmarad a szökőév a még pontosabb korrekció érdekében.
2024 szökőév, ami azt jelenti, hogy idén a február nem 28, hanem 29 napból áll. Világszerte több tucatnyi szökőévi hagyomány létezik: Írországban például ezen az extra napon a nők is megkérhetik a férfiak kezét, ahogyan ez történt a 2010-ben bemutatott Szökőhév cím vígjátékban is, írja a Unilad.
Eközben Texasban szökőév-fesztivált tartanak a február 29-én született babák tiszteletére. Az amerikai állam korábban a „világ szökőév fővárosának” nevezte magát. Az idei fesztivált Anthony városában rendezik majd március első két napján.
De vajon miért van szükség erre a plusz egy napra négyévente, vagyis miért van szökőév minden második páros évben? A válasz egy szám: 0,242190.
A Föld pontosan 365,242190 nap alatt kerüli meg a Napot, vagyis ez a 0,242190, közel egynegyed napnyi idő az oka, hogy minden negyedik évben hozzácsapunk egy extra napot a februárhoz.
A Julius Caesar által bevezetett Julianus-naptár például 365,25 nappal számolt egy évet, amit XIII. Gergely pápa a 16. században módosított néhány kiegészítéssel. Ezeknek köszönhetően a máig használt Gergely-naptár szerint például hiába lenne szökőév, mégsem lesz majd 29 napos a február 2100-ban, 2200-ban és 2300-ban sem.
Ezeknek az apró korrekcióknak és a négyévenkénti szökőnap bevezetésének köszönhetően nem csúsznak el teljesen az évszakok. Younas Khan, a birminghami Alabama Egyetem fizikusa szerint
