Ezúttal 5,8 milliárd forintos megbízáshoz jutott Mészáros Lőrinc, illetve az érdekeltségében álló Mészáros és Mészáros Kft. Magyarország eddigi legnagyobb összegű közbeszerzési keretmegbízásából, a 420 milliárd forintos víziközműépítési projektjéből - tudta meg a 24.hu. Konkrétan Komárom város szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztése című munkát nyerte el konzorciumi társával, az Euroaszfalt Zrt.-vel közösen. Az újabb sikerről szóló tájékoztatás éppen akkor érkezett, amikor kiderült, hogy a kormánynak, pontosabban
az adófizetőknek nagy árat kellett fizetni azért, hogy újra kinyíljanak a brüsszeli pénzcsapok.
A Portfolio cikke alapján beszámoltunk róla, hogy a korábban beragadt uniós támogatások ömleni kezdtek, az Európai Bizottság csaknem 500 milliárd forintnyi eurót utalt át a magyar államnak az utóbbi hetekben. Cserébe a kormány vaskos büntetést nyelt le, részben éppen a víziközmű-beruházások kivitelezőinek kiválasztási módja miatt.
A 2014-2020 közötti pénzügyi ciklus uniós támogatásainak felhasználása okán szinte a kezdetektől megy a huzavona az Európai Bizottsággal, és a Portfolio úgy tudja, az elszámolási viták egy részét elvarrták azzal, hogy a magyar kormány jelentős pénzügyi korrekciót vállalt be. A lap konkrét összeget nem írt, úgy fogalmazott, hogy a büntetés nagysága 50 milliárd forintnál több, de 300 milliárd forintnál kevesebb. Kiemelte viszont, hogy ez nem feltétlenül jelenti ekkora uniós támogatás elvesztését, csak az eredetileg tervezett célra nem használható a brüsszeli pénz, azt a magyar költségvetésből foltozzák be, az eurókat pedig más projektekre próbálják átterelni.
Már a legelején gyanús volt, de a kormány nem vonult vissza
Az elemző portál úgy értesült, hogy augusztus végén lezárult a lassan három éve húzódó vita a vízügyi keretközbeszerzésről. Az egyezség 25 százalékos büntetés volna, ami - a lap feltételezése, azaz ha a 420 milliárd forintnyi keretközbeszerzésnek a felét már teljesítés alapján megcsinálták - 52 milliárd forint pénzügyi bírságot jelent. Ennyit kell a brüsszeli számlák közül kivenni (ha egyáltalán betették) és a magyar költségvetésből finanszírozni.
A gigaközbeszerzést kezdettől kiemelten kezelte az Európai Bizottság, elsősorban versenyjogi aggályai voltak a tömbösített közbeszerzéssel szemben, amiatt, hogy 6 régióban egyenként 70 milliárdnyi beruházásra választották ki a nyerteseket, ezzel 2020-ig bebetonozták a nyerő csapatokat. A második körben, az egyes településekre kiírt pályázatok győztesei ugyanis már csak ezek közül kerülhettek ki. Az Európai Bizottság éppen ezért a keretközbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte. Magyarország azonban nem állította le a gőzhengert, 2016. októberében győzteseket hirdetett a gigatendert lebonyolító állami cég, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. A konstrukció változtatása helyett az akkori fejlesztési tárca bevetette a világ egyik legdrágább ügyvédi irodáját, a DLA Pipert is, hogy megvívjon Brüsszellel.
Az Európai Bizottságot semmi sem hatotta meg, kifogásolta az eljárás típusát, a nyertesek kiválasztásának módját és 2017 nyarán levélben jelezte, hogy az addig megkötött szerződések esetében az uniós támogatás 25 százalékát kitevő pénzügyi korrekciót kér, az azután kötött kontraktusokra viszont 100 százalékot, vagyis azokra egyáltalán nem hajlandó támogatást fizetni. A 24.hu piaci hírek alapján akkor úgy számolt, hogy 150-200 milliárd forint körül járhatott a megkötött szerződések állománya, amiből a 25 százalékos büntetés 37,5-50 milliárd forint lehetett. Ha helytálló volt a számítás, és Brüsszel is ragaszkodott a 100 százalékhoz, akkor ez azt jelenti, hogy azóta a magyar költségvetésből finanszírozzák a valaha volt legnagyobb összegű közbeszerzési keretmegbízásait. Kérdéseinkkel megkerestük a Miniszterelnökséget és a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft.-t is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
