Mérő László már tudja, hogy tanárként miben segíthet neki a mesterséges intelligencia. Ugyanakkor azt mondja, a jogtudománynak, a pszichológiának, a filozófiának és az etikának is fel kell vennie a változásokkal a tempót.
– Kipróbáltad már a ChatGPT-t?
– Persze. Állandóan szabadkozik, hogy ezt sem tudja, meg azt sem tudja. Jó pár hülyeséget sikerült kicsalogatnom belőle. Humorérzéke nulla. De használható dolog lesz.
– Hogy látod? A mesterséges intelligencia inkább még csak egy szórakoztató játék, vagy komoly dolgokra is használható?
– Keresőnek biztosan jobb lesz, mint a jelenlegi keresők. És például hétköznapi, kétkezi munkákat ragyogóan megcsinál.
– Elon Musk és a technológiai ipar vezető szereplői petícióban kérték, hogy álljunk le minden nagyobb AI kísérlettel. Azért aggódnak, mert szerintük a technológia sokkal nagyobb tempóban fejlődik, mint amit átlátunk, kézben tudunk tartani. Van okunk félni a mesterséges intelligenciától?
– Félni nincsen okunk, de kicsit leállni van. Azért nincs okunk félni, mert ki fogjuk képezni azokat a szakembereket, akik tudnak majd mit kezdeni vele, ha netán valami gázt csinál.
Ilyen volt a gőzgép elterjedése is. A francia Papin a dugattyús gőzgépet már az 1600-as évek végén megcsinálta, és mégis 1769-től számítjuk az ipari forradalmat, amikor James Watt üzembe helyezte a gőzgépes szövőgyárát. Ugyanis nem volt olyan cégforma, hogy KFT. Minden induló cégnél teljes felelősséget kellett vállalni, és ez bizony közel 100 évig akadályozta a gőzgép elterjedését. De más példákat is tudok, majd mondok is az előadásomban.
– A fő aggodalom a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy elérhet egy olyan szintre, ahol ki tudja kerülni a kikapcsoló mechanizmust, vagy azt a bizonyos kikapcsoló gombot.
– El tudja érni, de az bűncselekmény lesz, ha valaki olyan mesterséges intelligenciát fejleszt, ami ki tudja kerülni.
Minden használható diszfunkcionálisan.
– Ez a félelem nyilván a sci-fi filmek és regények hatása is, hiszen ott visszatérő téma a legyőzhetetlen gép.
– Elszórakoznak vele, de ez tényleg csak sci-fi.
– Persze kérdés, hogy milyen motivációja lenne a gépeknek leigázni az emberiséget, hiszen belőlük hiányzik a hatalomvágy, a kapzsiság, mindazok az érzelmek, amelyek az embereket a többiek elnyomására ösztönzi.
– Azt egy perc alatt bele lehet tenni. Ezért kell törvényi szabályozás, hogy ez illegális legyen. Mindig lesznek bűncselekmények, az nem kérdés, de az elmúlt pár ezer év alatt megtanultunk együtt élni ezzel.
– Néhány éve ugyancsak Musk vezetésével az ENSZ-nek írtak petíciót, hogy tiltsák be az autonóm fegyvereket. És ha valahol, a hadiiparban tényleg jogosak az aggályok, hiszen a világtörténelem nagy fordulópontjai mindig akkor jöttek, amikor az egyik félnek sikerült a másiknál sokkal fejlettebb fegyvereket kifejleszteni. Lássuk be, még ha a demokratikus államok önmérsékletet is tanúsítanának, nem mondhatnak le a haditechnika fejlesztéséről, amíg olyan államok léteznek, mint Észak-Korea.
– Vagy Oroszország. Ne finomkodjunk azért mert a kormányunk épp oroszbarát.
– Hol lehet megtalálni az egyensúlyt az önmérséklet és az egészséges óvatosság között?
– Sehol. Erősebbnek kell lenni náluk. Tudod, hogy az oroszok hogy tudtak nyerni a második világháborúban? Az USA eszméletlen sok fegyvert küldött a Szovjetuniónak. Több mint tízszer annyit, mint most Ukrajnának.
– Te hogy látod, mi az, amiben hasznos a mesterséges intelligencia, mi az, amiben soha nem lesz képes az ember fölé kerekedni? Egyáltalán, van ilyen?
– Nekem az az érzésem, hogy mindig lesz ilyen, de hogy konkrétan mi, azt majd meglátjuk. Mindig ki fogjuk találni. Gondolj bele: az emberiség egyik fele folyamatosan feltörhetetlen kódokat gyárt, a másik fele pedig mindig feltöri őket, és jól elvagyunk ezzel. Most mindkét oldalon beszáll a mesterséges intelligencia is. Nagy változás nem lesz.
– Nagy a félelem, hogy át fog venni feladatokat az emberektől, amelyek egy része megkönnyíti az életünket, viszont sokan féltik az egzisztenciájukat. Például a fordítók már most aggódnak, hogy akár tíz éven belül nem lesz szükség rájuk, mert az MI a helyükbe lép.
– Én a sofőrök helyében jobban félnék, ők mégsem aggódnak.
Annak idején is voltak géprombolások, de aztán mindig talált más tennivalót az ember.
– Milyen területeken tud segíteni nekünk a mesterséges intelligencia?
– Mindenben. Mondok egy egyszerű példát. Tanár vagyok. A legkevésbé dolgozatot javítani szeretek. Száz százalékosan nem fogja átvenni, mert ha egy diák reklamál, hogy szerinte rosszul lett kijavítva, akkor azt nekem kell intézni, de minden 500 diákból 10 fog reklamálni. Ennyivel szívesen foglalkozom. A 10-ből ötöt elküldök a fenébe, ötnek pedig igazat adok. Ez persze azt jelenti, hogy kevesebb tanárra lesz szükség.
– Az oktatáskormányzat szempontjából ez jó hír, a mesterséges intelligencia nem fog tüntetni...
– Még az is lehet, hogy fog.
– Ez is izgalmas kérdés: ha a mesterséges intelligencia bűncselekményt követ el, ki lesz érte a felelős? Hiszen önmagát képzi, fejlődik.
– Szerintem mindig meg lehet találni az emberi felelőst.
De nem csak a jogtudománnyal van a baj, a pszichológiának is vannak hiányosságai, a filozófiának és az etikának is...
– Reális, hogy le fogunk lassítani? Hiszen komoly üzleti érdekek állnak a háttérben.
– Nem fognak megállni, kivéve, ha törvényt hoznak rá, de legalább talán nem fognak nyilvánosságra hozni bizonyos dolgokat, és az is elég.
