Szeptember közepén jelent meg fotó egy haldokló, láthatóan a végét járó sirályról a Madárhatározó Facebook-csoportban, a feltöltő azt kérdezte, hogyan segíthetne szerencsétlen állaton. A továbbiakból kiderült, a helyszín egy nádassal borított szigetszerű rész a Velencei-tónál, és a haldokló madár mellett 10 méterre egy másik elhullott példány feküdt. A kommentelők botulizmusra gyanakodtak, amit röviden egy baktérium termelte méreganyag okoz, izombénulás vezet kínkeserves halálhoz.
Valószínűtlen
Ha így van, és tényleg botulizmus öli a madarakat a Velencei-tónál, akkor tényleg nagy a baj, ám az elhullás okát fotók alapján meghatározni mondjuk úgy, lehetetlen. Nem vállalkoztak erre a 24.hu által megkérdezett szakemberek sem, ehhez a tetemek állatorvosi, laboratóriumi vizsgálatára lenne szükség. Azt viszont elmondták, hogy
ilyen típusú mérgezésről nincs tudomásuk, illetve a toxinok veszélyes mértékű felszaporodása szeptember közepén, főként egy Velencei-tó méretű víztestben elég valószínűtlen.
A főként vízimadarakat, de akár embert is érintő botulizmusnak vagy népi elnevezéssel kolbászbetegségnek viszont fele sem tréfa, a problémáról általánosságban kérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét.
Tömeges elhullást okozhat
Amint már említettük, egy mikroszkopikus lényről, a Clostridium botulinum nevű baktériumról van szó, amely a sötét, nedves környezetet kedveli, elsősorban vízben és a talajban találhatunk rá. Anyagcsereterméke egy rendkívül mérgező anyag, az úgynevezett botulinum toxin, megfelelő mennyiségben: a botulizmus izomgörcsöket, izombénulást, légzésbénulást, orvosi segítség nélkül pedig halált is okozhat.
Emberek esetén elsősorban ételmérgezésként jelentkezik, nem kellően kezelt hústermékekből juthat a szervezetünkbe, például kolbászból - innen ered a botulizmus szó, ami latinul kolbászt jelent. E baktérium segítségével állítják elő egyébként a plasztikai beavatkozások során alkalmazott botoxot. De térjünk vissza a madarakhoz:
Ha valamely víztestben a toxin magas szintet ér el, akár tömeges megbetegedést és elhullást okozhat a vízből ivó, abból táplálkozó vízimadarak körében
- mondja a 24.hu-nak Orbán Zoltán. Hozzáteszi: ehhez azonban több tényezőnek kell együtt hatnia.
Borzalmas halál
A baktérium gyakori tagja a vízi ökoszisztémáknak, de olyan alacsony arányban, hogy semmiféle problémát nem okoz. Erős szervesanyag-terhelés hatására azonban gyors szaporodásnak indulhat, és ha a forró, aszályos nyár fokozza a párolgást, az egyre szűkülő víztömegben jócskán megnőhet a baktériumok, és így az általuk termelt toxin aránya.
Borzalmas halál egyébként. A fokozatosan bénuló madár nyaka elernyed, ha "szerencséje van", a feje előre billen és épp a vízen tartózkodik, viszonylag gyorsan megfullad. Ám ha valaki látott már haldokló vagy elpusztult madarat, feltűnhetett, hogy a nyaka rendre hátrafelé bicsaklik, feje a hátára esik. Az így megmerevedett állatra hosszú haláltusa vár.
Kis tavakra veszélyes
A több évtizedes környezet- és természetvédelmi erőfeszítéseknek hála, ma már vizeinket nem éri állandó és jelentős szervesanyag-terhelés, így a botulizmus is rendkívül ritka, Orbán Zoltán tapasztalatai szerint az elmúlt 10 évben két ilyen eset ha előfordult. Másrészt általában a nyár második felében, a legintenzívebb kánikulák idején fordulhat elő a fokozott párolgás miatt, szeptemberben nagyon is valószínűtlen. Harmadrészt pedig a Velencei-tó vagy a Balaton óriási víztömegében nehezen elképzelhető a toxin veszélyes szintre való feldúsulása.
A potenciálisan veszélyeztetett vizeket inkább a Kiskunság sekély, szikes tavai, a "székek" között kell kereshetnünk, a múlt század '60-as '70-es, de még a '80-as éveiben is itt valóban tömeges mérgezések történtek, egyes nyarakon százával pusztultak a vízimadarak. A sirályok esetében azonban figyelembe kell venni, hogy ezeket, lévén dögevők is, valószínűleg kevésbé veszélyezteti a botulizmus.
A mezőgazdaság és a szikesekre hajtott óriásai libacsapatok szolgáltatták a megfelelő szervesanyagot, a kánikula pedig gondoskodott róla, hogy a tavacska vízmennyisége a töredékére zsugorodjon. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben nem történhet meg, de a szennyezés megszűnt, és a klímaváltozás lassan a tavacskákat is eltünteti.
Kiemelt kép: Rácz Miklós /Országalbum
