Lekapcsolják az áramot a legnagyobb kriptobányász üzemekben Iránban, miután a kormány szerint nem oldható meg máshogy az országban egyre inkább eluralkodó energiaválság, derül ki Mostafa Rajabi Mashhadi, az iráni energiaipar szóvivőjének közleményéből. A Bloomberg szerint az áramkimaradásokkal sújtott országban június 22-én lép életbe a törvény, amelynek hatására 118 államilag jóváhagyott bányásztelepeket fosztanak meg az energiától.
A bitcoint régóta használják világszerte kereskedelmi embargók kijátszására, és ebben a közel-keleti ország sem kivétel. Irán ugyanis az Egyesült Államok átfogó szankciói alatt áll, amelyek gyakorlatilag elzárják a nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáféréstől.
Irán még 2019-ben ismerte el hivatalosan is a kriptobányászatot, majd nem sokkal ezután elkezdte kiadni az ahhoz szükséges engedélyeket. Ekkor mindössze annyi volt a kitétel, hogy magasabb áramdíjat kellett fizetniük, és a bányászott bitcoinjaikat az iráni központi banknak kellett eladniuk. Azóta viszont két leállást is elrendelt a kormány, hogy enyhítse az energiainfrastruktúrára nehezedő nyomást tavaly, amikor az áramkereslet rekordokat döntögetett, írja a TechCrunch.
Az országban azonban ennek ellenére is sokáig virágzott a bányászat: az Elliptic elemző cég tavaly májusban úgy becsülte, a világ Bitcoin-bányászati tevékenységének 4,5 százaléka az országban zajlott. Ez idén januárra 0,12 százalékre csökkent a Cambridge Centre for Alternative Finance (CCAF) szerint. Arról nem tudni, hogy az iráni kormányt befolyásolta-e döntésében a kriptopiac bezuhanása.
Nem csak Iránban van sok bányász
Nemcsak Irán, hanem más országok bányászai is felléptek korábban a szabályozók ellen. A kriptohashráta - amely a bányászgépek teljesítményének mértékegységeként értelmezhető - Kínában tavaly július és augusztus között nullára zuhant, miután a kormány az egyik legdurvább kriptobányászati szigorítást hajtotta végre.
Ezt azonban hamar visszatornázták a kínai bányászok, és a CCAF adatai szerint szeptemberben már a világ hash-arányának 30 százalékáért Kína felelt. Januárra 40 százalékra nőtt az arány, amellyel Kína második az Egyesült Államok mögött. A CCAF szerint mindez úgy lehetséges, hogy az országban elterjedtek a földalatti bányászati telepek.
