Amióta nem csak a hagyományos, szénalapú energiaforrásokból lehet áramot és hőt előállítani, azóta tudósok és mérnökök ezrei azon dolgoznak, hogy ezek az eszközök egyre hatékonyabbak, egyre kisebbek és egyre olcsóbbak legyenek. Ha az energiát meg lehet termelni így is, akkor szét is lehet osztani. Lényegében ezt jelenti az energia demokratizálása - elméletben. És hogyan működik Magyarországon a gyakorlatban?
„Egyelőre a kezdő lépéseknél tartunk” – magyarázza Lőrincz Ágnes, az Átalakuló Wekerle önkéntese. Ágnesnek korábban nem sok köze volt a „demokratikus energiához”: fordítóként és szinkrondramaturgként dolgozik. Bár eddig is fontos volt neki a bolygó védelme, nem pazarolja a vizet, meg persze komposztálja hulladékot a kert végében, az igazi áttörést az hozta meg számára, mikor pár éve férjével és gyerekeivel a Wekerlére költöztek, és annak rendje és módja szerint hőszigetelni akarták a házukat, és elgondolkodtak napelemek vásárlásán is.
„Amikor ideköltöztünk, tudtuk, hogy a műemléki védettség miatt nem lehet akármilyenre cserélni az ajtót vagy ablakot, vagy éppen a tetőcserepet egy Wekerle-telepi házon. Azt viszont nem tudtam, hogy a tetőre nem lehet napelemet tenni. Elmentem az önkormányzat építési osztályára, aztán megkerestem a helyi civileket, a Wekerlei Társaskört. Ebben működik egy építészcsoport, nagyon sokat tettek Wekerle megőrzéséért. Becsülöm és tisztelem azt a munkát, amit a 90-es évektől kezdve végeztek, de nagyon konzervatívak” – meséli Ágnes.
„Elkezdődött egy egyeztetés, amely a házak és a környezet megóvása mellett a fenntarthatóságot is szolgálná. Hiszen én is szeretném, hogy Wekerle épített környezete ne sérüljön, de azt is szeretném, hogy mondjuk napelemmel megtermelt megújuló energiával világíthassak a házunkban. Egyre világosabb, hogy igenis, egy műemléki területen is van helye a megújuló energiaforrások használatának. És egy napemelmtábla nem csúnya” – teszi hozzá, arra utalva, hogy pár éve még szakmai érvnek számított a napelemekkel szemben, hogy „csúnyák”.
Az energia demokratizálása
„Rendben, akkor keressünk olyat, ami szép – gondoltam. Aztán a sok egyeztetés, keresgélés rávitt engem egy olyan „autópályára,” amin most már jó ideje száguldok. Nem csak az egyéni napelem-rendszerekkel kapcsolatban találtam információkat: eljutottam odáig, hogy ma már egyenesen az energia demokratizálásának folyamatát tanulmányozom az Átalakuló Wekerle önkénteseként. Ez egy laza szerveződés, olyan helyiekből áll, akinek fontos a környezet védelme, az energiahatékonyság, és Wekerle is.
Az „energiademokratizálás” azt jelenti, hogy hogyan lehet minél több magánszemélyt is bevonni abba a folyamatba, amelynek végén maga is energiatermelővé vagy a közösen megtermelt energia fogyasztójává válik” – mondja Ágnes.
Ez itthon még furcsán hangzik, pedig logikus lenne. Mi van ugyanis akkor, ha valakinek a háza nem olyan tájolású, hogy áramot tudna termelni napelemmel? Vagy mi van akkor, ha áll a kertben egy százéves fa, ami árnyékol –
de a szomszéd meg tudná termelni a magának is, meg neki is elegendő áramot?
Innen már csak egy lépés eljutni a közösségi energiatermelés gondolatáig.
Csökkenteni a kiszolgáltatottságot
„Egyre több országban egyre többen jutnak ugyanis arra a felismerésre, hogy már nem tarható, hogy az energia kizárólag államok vagy nagyvállalatok kezében van. Egyre több az olyan, kisebb-nagyobb közösség, amely a saját kezébe akarja venni az energiaellátását. Mégpedig megújuló forrásokból nyert energiával: napelemmel, szélenergiával, geotermikus hővel. Csökkenteni akarják a kiszolgáltatottságukat akár az államtól, vagy vállalatoktól, akár más országoktól, vagy egyáltalán: a fosszilis energiahordozóktól” – sorolja Ágnes külföldi tapasztalatait.
„Konferenciákon, workshopokon vettem részt az elmúlt hónapokban Londonban, Varsóban, Barcelonában, és sokakkal találkoztam, akik már jóval előbbre tartanak ezen az úton. Például vannak olyan önkormányzatok, amelyek maguknak termelik meg áramot, és adják el a lakosoknak. Ez itthon még elég utópisztikus elgondolás. Nálunk majdnem mindenben a profittermelés az elsődleges szempont. Pedig ha mondjuk egy település felújíttatja például az egészségházat, és napelemet tetet a tetejére, az ugyanúgy a közösség javát szolgálja, noha nem termel profitot közvetlenül”.
De persze profit is lehet ebben. Belgiumban vagy Németországban például összefognak magánszemélyek, és
felújítanak egy vízimalmot, vagy telepítenek egy szélerőművet.
Míg itthon csak az áramszolgáltatónak lehetne eladni ezt az áramot, ott a kisközösség az általa megtermelt energiát eladhatja közvetlenül a lakosságnak – mégpedig az állam által kiépített villamoshálózaton keresztül.
Ezt már nem lehet megállítani
„Most Wekerlén is elindulunk errefelé, a cél nyilván még nagyon messze van. Sok-sok házban tervezik, hogy napelemes rendszert telepítenek a házukra. Lehet már államilag támogatott hitelekhez is jutni ilyen célra. Még meg kell tanulni okosan tervezni: van, aki nem gondol arra, hogy ha a házát megfelelően leszigeteli, nem kell mondjuk 16 napelempanel az épületre, elég csak tíz.
Aztán változtatni kell a szabályozáson. Mivel a hazai törvények most még nem engedik, hogy én a szomszédomnak adjak el áramot, így a közösségi áramtermelés sem lehetséges – még. Ha lehetne, az lenne az első lépés a közösségivé váló, egyben demokratikus energia felé. Például egy nagyobb ház lakói annyi napelemet helyezhetnének el a tetőn, amivel
megtermelhetnék az egész utcának való áramot.
Ekkor előlépnének szolgáltatóvá, ehhez nem kell még vízimalom vagy szélerőmű sem, mint az előbb említett belga vagy a német példában. „Amikor nyugati szakembereknek elmondtam, hogy nálunk csak az államnak lehet eladni a megtermelt áramot, meglepődtek, hiszen uniós direktíva, hogy aki erőművet létesít, az eladhat áramot" – magyarázza Ágnes.
Azért már vannak jó kezdeményezések. Sok állami „megújulós” beruházás zajlik az országban. A geotermikus távhőszolgáltatók – mert már ilyenek is vannak – is önkormányzati tulajdonúak. Vagy Kaposváron a cukorgyárban a gyártási hulladékból biogázt állítanak elő, ezzel üzemelnek a közösségi közlekedés buszai. Ezeket is lehet közösségi energia-előállításnak tekinteni. És januártól 2500 kis erőmű kezd termelni Magyarországon. Egy ilyen erőmű átlagosan 250 házat képes ellátni elektromos árammal. Ezeknek komoly hatásuk lesz áramszolgáltatásra, arra, hogyan gondolkodjunk erről a jövőben.
