A magyar gazdasági növekedés 2013 óta töretlen, de csak arra elég, hogy ne szakadjunk le még jobban a többi visegrádi gazdaságtól. A háttérben a rendkívül gyenge munkatermelékenység áll. De mi lehet az oka annak, hogy a magyar gazdaság ebben ilyen mértékben elmaradt a többi országtól? Kónya István ezt boncolgatta az Mfor.hu-n, a Benchmark című sorozatban.
Végigzongorázta a legfontosabb tényezőket, a növekedést, és forrásait, a munkafelhasználást, az egy foglalkoztatottra jutó munkaórák kérdését, az iskolázottságot és kitért arra is, hogy Magyarország a régiós országokhoz képest jelentősebb mértékben élt a közmunka lehetőségével. Foglalkozott még a tőkeellátottság kérdésével, és az úgynevezett TTT-vel is, azaz a teljes tényező termelékenység mutatóval.
Mindezeket összevetve a következőket állapította meg:
- A magyar munkatermelékenység 2010-2018 között csak csekély mértékben növekedett, különösen a visegrádi országok átlagához képest.
- A munkaórák csökkenésének, illetve a foglalkoztatás képzettség szerinti összetételének figyelembevétele nem változtatja meg lényegesen ezt a következtetést.
- Bár a munkatermelékenység növekedése 2017-ben elindult, ez valószínűleg nagyobbrészt a közfoglalkoztatás érdemi csökkenésének, kisebb részben pedig a beruházások élénkülésének tulajdonítható.
- A magyar gazdaság hosszú távú kilátásai a hatékonyság/versenyképesség javulásán múlnak, de ennek jelei egyelőre nem nagyon láthatók.
Kiemelet kép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd