Az előzetes hírek még arról szóltak, hogy a kormány az értékpapír-tranzakciókra is kiveti a pénzügyi tranzakciós illetéket, illetve annak felső határa is emelkedni fog. Aztán a kormányrendelet szövegéből derült ki pontosan, hogy a jelenlegi pénzügyi tranzakcióról szóló törvény minden pontja hatályban marad, de a kormányrendelet felülír belőle pár szabályt. A változásokat a Biztos Döntés szakértője foglalta össze.
Az állampapír illetékmentes marad
A kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla és a természetes személyek fizetési számlája közötti tranzakciósilleték-mentességet a kormányrendelet nem írja felül, ezért az érvényben marad. A rendelet az értékpapírszámlákon lebonyolított vételi tranzakciókra vezet be új illetékmértéket (0,3 százalék, de vételenként legfeljebb 10 000 forintot). Kivétel, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Ezzel az állampapírokat továbbra is illetékmentesen és kamatadó-mentesen vásárolhatják meg a magánszemélyek.
Illetékváltozások
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke nem változik, de felső határa igen, hatezer forintról tízezer forintra nő 2022. július 1-jétől, az eseti és rendszeres átutalások, illetve a csoportos beszedések után. A magánszemélyeknél ez valószínűleg nem sok vizet zavar, hiszen azokat a tranzakciókat érinti, amelyek 2 millió és 3 333 333 forint között vannak, de a cégeket annál inkább.
A pénzügyi tranzakciós illeték rövid története
A 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági válság hatására került előtérbe az uniós Tobin-adó, amely a részvény-, illetve hitelügyleteket adóztatta volna meg a tranzakció értékének 0,1 százalékában. A közös adó ötlete végül elbukott, a magyar kormány azonban látott fantáziát az adóban, ezért döntött annak bevezetéséről "legfeljebb 0,1 százalék" mértékben. Ekkora mértéket tartalmazott a parlament elé került törvényjavaslat is, melyet 2012. július 9-én fogadtak el, 0,1 százalék, maximum 6000 forint mértékben. Érdekesség, hogy korábban 30 000 forintos felső határt állapítottak meg, de ezt pont azért törölték végül, hogy a magas összegeket is megadóztassák. 2012. október 5-étől, tehát még az illeték 2013-as bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd október 17-étől a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett a tranzakciós illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a hatezer forintos felső illetékhatárt pénzügyi műveletenként, és így is jelent meg az illeték 2013. január 1-jétől. 2013. június 17-én jelentették be, hogy a ma is alkalmazott szintre emelik az illetéket 2013 augusztusától, azaz a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lesz, és eltörlik a hatezer forintos felső korlátot, míg a nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lesz, és megmarad a hatezres korlát. Az illeték mértéke azóta lényegében egészen mostanáig nem változott, mindössze néhány kivételt képeztek az illeték alól. 2022. július 1-jétől pedig tízezer forintra emelik a nem készpénzes műveleteknél az illeték összeghatárát.
Elvált az illeték a cégeknél és a magánszemélyeknél
Magánszemélyeknél több könnyítés is volt az illeték 2013-as megjelenése óta. A kincstári állampapír vásárlásakor a kincstár felé és az onnan visszautalt összeg illetékmentes lett, a befektetés pedig kamatadó-mentes. Júliustól viszont csak akkor nem kell megfizetnie a szolgáltatónak az illetéket az értékpapír vétele után, ha kincstári állampapír-vásárlási számlán vásárolunk.
- A 20 000 forint alatti összegekre - készpénzt nem érintő tranzakcióknál - nem kell megfizetni az illetéket, ha pedig a pénzmozgás ennél nagyobb összegű, akkor annak első 20 000 forintja sem illetékköteles.
- A havi két ingyenes ATM-es készpénzfelvételre - legfeljebb havi 150 000 forintig - nemcsak illetéket, de banki díjat sem kell fizetni.
- Bankkártyás fizetés esetén évi 800 forintos, érintéses bankkártyánál pedig (ha legalább évi egy érintéses használat van) évi 500 forintos mértékre szelídült az illeték, a százalékos részt tehát eltörölték.
Ezek közül a céges tranzakciókra csak ez utóbbi, a bankkártyához kapcsolódó kedvezmény vonatkozik, a többi engedmény csak a magánszemélyek ügyleteit érinti.
A portál pénzügyi szakértője, Gergely Péter hangsúlyozta, az illetéket a bankoknak, pénzügyi szolgáltatóknak kell megfizetniük, és azt elvileg nem háríthatják tovább az ügyfélre. De közben azért előfordul, hogy a bankok nem feltétlenül adnak át minden lehetséges kedvezményt. Igaz, nem is mindig számítják fel az ügyfélnek azt az illetéket, amit nekik be kell fizetniük, így mint cikkükben írják, a piacon találunk még olyan bankszámlákat, amelyeknél egy-egy átutalás kevesebbe kerülhet, mint a tranzakciós illeték.
Valószínűleg ingyenes marad a Revolut
Eddig is sokan menekültek az illeték elől azokhoz a magyaroknak is szolgáltató külföldi fintech cégekhez, melyekre mostanáig nem vonatkozott az illeték. Ezek legismertebbje itthon a Revolut, de ide tartozik a Wise is. Az új kormányrendelet megszabja, hogy minden, a magyaroknak külföldről határon átnyúló szolgáltatás keretében szolgáltató pénzügyi intézmény legkésőbb 2022. szeptember 1-jéig köteles bejelentkezni a magyar adóhivatalnál, amennyiben 2022. július 1-jétől válik a pénzügyi tranzakciós illeték alanyává.
Ha feltételezzük, hogy a szolgáltatók jogkövető magatartást folytatnak, és be fognak jelentkezni a magyar adóhatósághoz, akkor még mindig akad egy probléma: a pénzügyi tranzakciós illetéket mint új terhet csak úgy háríthatják át az ügyfelekre, ha közben egyéb szabályokat is betartanak. Két olyan szabály is létezik, mely erősen korlátozza, hogy a szolgáltató átháríthatja-e a pénzügyi tranzakciós illetéket az ügyfélre.
Az egyik, hogy a hitelintézeti törvény alapján a banki számlaszerződéseknél a díjszámítás módját nem változtathatják meg. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy átutalásért eddig a szolgáltató fix díjat alkalmazott, akkor nem egészítheti ki vagy nem térhet át százalékos, azaz a tranzakció összegétől függő díjra. A pénzügyi tranzakciós illeték márpedig ilyen.
A másik, hogy az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás nem történhet új díjfajta bevezetésével. Márpedig a korábbi "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakció fizetőssé tétele ilyen lenne, hiszen új díj bevezetését jelentené a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint.
Ez azt jelenti, hogy azokat a díjakat (beleértve a havi díjat és a Magyarországra irányuló átutalás díját is), melyeket eddig nullán tartott például a Revolut, azokat nem emelheti meg, és nem is tehet mellé százalékos díjösszetevőt. Más szóval, ami eddig nulla volt, annyi is kell hogy maradjon. Ez a szabály csak egy új (fizetős) díjcsomag bevezetésével kerülhető ki, melyre átszerződtetik az ügyfeleket. Ezt azonban nem valószínű, hogy a magyaroknak külön bevezeti egy globálisan működő és gondolkodó fintech cég.
Végül a szakértő szerint van még egy érdekes vetülete ennek a friss változásnak, de ez már csak elméleti fejtegetés. A kormányrendelet célja, hogy elvonja az általa extraprofitként meghatározott bevételrészt egyes szektoroktól, immáron külföldről is, ha az adott szolgáltatást a határon átnyúlva nyújtja Magyarországon az adott szolgáltató. A Revolut azonban évek óta erősen veszteséges, így esetében sem profitról, sem extraprofitról nem beszélhetünk.
