A parlament kedden megszavazta a választási törvény módosítását, amelynek értelmében a mostani 27 helyett a jövőben 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amelyek országos listát akarnak állítani. A Fidesz eredetileg 50-re növelte volna (kilenc megyében) a listaállításhoz szükséges jelöltek számát, de Volner János javaslatára végül tovább emelték ezt, a körzetek kétharmadára. A módosítás így szinte biztosan közös listára kényszeríti az ellenzéki pártokat, amelyek ugyanakkor egy ideje már amúgy is nyitottak erre.
Kapcsolódó
Végképp közös listára kényszeríti az ellenzéket a Fidesz-Volner-koalíció
Nem biztos, hogy ez rossz nekik, de nehéz másra gondolni, mint hogy a kormányoldal az ellenzék pártjait összemosó, "Gyurcsány-listája" típusú kampányra készül, és ezt biztosítja be a választási törvényben is.
Emlékezetes, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes november 10-én 23:59-kor nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot, hivatalosan azzal az indoklással, hogy az állami támogatásért alakult kamupártokkal szemben fellépjenek.
Noha a törvényalkotási bizottságban a kormánypárti képviselők is támogatták azt az ellenzéki módosító indítványt, amely a Pest megyei egyéni választókerületek létszámbeli arányosságán próbált javítani, a zárószavazáson már ellene voksoltak, így ezt nem fogadta el a többség. Pedig a Párbeszéd javaslatának alapját Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda leköszönő elnökének kezdeményezése adta.
A kilencedik alaptörvény-módosításról is szavazott kedden az Országgyűlés.
Ennek elfogadásával bekerült az Alaptörvénybe, hogy:
Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.
Továbbá, hogy:
Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
Beleírták az alkotmányba azt is, hogy a közfeladatot ellátó alapítványokhoz csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni (így akár megszüntetni azokat).
Ezeket a komoly állami vagyonokat kapott szervezeteket többnyire kormányközeli kinevezettek, esetleg kormánytagok vezetik. A hivatalos indoklás szerint azért volt szükséges a lépés, hogy "alaptörvényi védelemmel" rögzítsék az alapítványok kormánytól való függetlenségét, és hosszú távú stabilitást biztosítsanak nekik a közfeladataik ellátására.
Ezzel egy esetleges kormányváltás után sem lenne könnyű bolygatni az alapítványok vezetőit vagy a szervezetek vagyonát.
