Kis szikla bukkant ki a Duna vizéből a napokban. Ilyen utoljára 2015-ben történt, előtte 2011-ben és 2003-ban volt látható.
Pedig a huszadik században a 100 év alatt csak négyszer fordult elő.
A pesti és budai legenda úgy tartja, hogy ha előbukkan Az Ínség-kő, vagyis az Ínség-szikla, akkor a következő évben éhínség várható. A történet alapja az, hogy a szikla csak nagyon alacsony vízállásnál látható, tehát amikor szárazra kerül, az komoly, a következő évi termést veszélyeztető aszályt jelez. A legenda szerint akkor olyan alacsony a Duna, hogy leállnak a hajómalmok, megszűnik az őrlés, és ennek nyomán éhezés lesz.
A sziklák első, ínséggel kapcsolatos említése a 18. század végére tehető, és mint azt Kovács Imréné geológus annak idején elmondta a Magyar Hírlapnak, valószínűleg azzal állt kapcsolatban, hogy amint a Duna vízállása egyre csökkent, egyre több szikla került a felszínre. A sziklák megjelenésével egy időben az alacsony vízállás miatt sok hajómalom arra kényszerült, hogy leálljon. „Mivel akkoriban a táplálkozás egyik fő eleme a kenyér volt, az őröltetési lehetőség híján a liszt – s így a péktermékek – ára felment, így azoknak megvásárlását egyre kevesebben engedhették meg maguknak – így óhatatlanul kitört az éhínség.”
A geológus még azt is elmondta a lapnak, hogy ez a jelenség a meteorológusoknak is fontos lehet, pontosan azért, mert a múlt században csak négyszer látszott ki az Inség-szikla.
A homokkőből álló Ínség-kő egy általában vízzel fedett sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál, s Szabadság-híd közelében, a parttól 20-30, a folyómeder szélétől úgy 5 méterre. Rendszerint a budapesti vízmércén mért körülbelül 95 centiméteresnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé.
VIDEÓ: Az Ínség-szikla
Amit még a szikláról tudni kell, az, hogy a 19. század végéig a Gellért-hegynek azon része alatt, ahol most a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom áll, a hegy lábánál számos nagyobb szikla sorakozott . Ezeknek volt gyakorlatilag a folytatása a mederben az Ínség-kő. Ezek a szirtek, sziklák tehát „kisebb-nagyobb kőzettuskók formájában a Dunának csaknem fele szélességéig találhatók voltak a XIX. században, természetesen legtöbbször jórészt a víz alatt. A Szabadság híd budai pillére részben egy ilyen kibukkanásra épült.” A 20. század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották, így a vízből kiemelkedő szirtek, az Ínség-követ kivéve, eltűntek.
A 4-es metró vonalának építésekor a Duna-medret is vizsgálták, és ekkor állapították meg, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is.
Sokan Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsának tartják. Mint azt mi is megírtuk három évvel ezelőtt Dunaiszigetek blog bejegyzése alapján, 2015 nyarán újra előbukkant az Inség-kő.
2015 szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát: 95 méter a tengerszint felett – A Dunaiszigetek szerint „az Ínség-szikla magassága a vízszínteséstől függően 95,74-95,6 méter között változhat”
Instagramon itt követhetsz, Facebookon ezen a linken, Youtube-on itt iratkozhatsz fel.
