A pánikvásárlások nyomán kiürült polcok, a 2800 forintos csirkemell erős ízelítő volt abból, milyen piaci zavarokat okozhat a járványhelyzet. Ott is helyi hiány mutatkozhat, ahol amúgy bőséges az árualap: mint megtapasztalhattuk, például csirkéből hiába teszi ki a hazai termelés a belső igény 140 százalékát, ettől átmenetileg még akadozhat az ellátás. A turizmus bedőlésével a vendéglátás, az iskolák bezárásával a közétkeztetés nagyjából lenullázódott, és ez átrajzolta az erővonalakat az élelmiszergazdaságban. Miközben az átlagvásárló hiányt észlel ebből abból a boltokban, a piaci zavarok miatt halmozódnak a készletek az élelmiszeripari cégeknél.
A készletek átcsatornázhatók lennének
egyfajta állami intervenciós készletté, és a készleteket egy ideiglenes elosztó rendszeren keresztül eljuttathatják a karanténban lévő vagy a rendkívüli egészségügyi ellátásban résztvevő személyeknek.
Így szól az a javaslat, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére az élelmiszer-gazdasági ágazat válságkezelésére dolgozott ki egy munkacsoport, és amit már el is juttattak a kormánynak. Olyan nagyágyúkat kértek fel a munkacsoportba, mint Csányi Sándor Bonafarmja, a Bárány család csirkés cége, a Master Good és a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc keményítő-, illetve izocukorgyára, a Viresol és a Kall Ingredients, de van a csapatban tartós élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozás is, mint az Univer Product és a Kecskeméti Konzervgyár.
Szintén az eladatlan készletek kezelésére szolgál az a javaslat, amelyben
azt kérik, hogy a gyártók meghosszabbíthassák a szavatossági időt, szigorúan az élelmiszer-biztonságot szem előtt tartva.
A tartós élelmiszereken a a minőségmegőrzés idejét tüntetik fel a gyártó, ami azt jelenti, hogy addig az időpontig garantálja a fogyasztónak az ígért minőséget. Lejárt termék a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet kereskedelmi forgalomban, nem kerülhet a boltok polcaira, és nincs mód a lejárat felülírására. Akkor sem, ha köztudott, hogy a minőségmegőrzés idejének lejárta után a termékek fogyasztása nem válik élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatossá. Magyarul nem okoz betegséget, ha valamennyivel a feltüntetett lejárati idő után esszük meg a csokoládét vagy a konzervet. Lehet, hogy bizonyos érzékszervi tulajdonságok megváltoznak, például az étcsokoládé felszínére fehér réteg rakódik ki, de ettől nem válik a fogyasztóra veszélyessé, ahogy a borsókonzervben sem jelennek meg a minőségmegőrzés lejártának másnapján súlyos betegséget okozó baktériumok.
A lejárati idő meghosszabbítására még sincs jelenleg mód, ettől békeidőben általában ódzkodnak a hatóságok az esetleges visszaélések miatt. A munkacsoport javaslata ezért is hangsúlyozza, hogy a gyártók felelősségük tudatában, csakis a biztonság szem előtt tartásával, mérések és tesztek alapján döntenének a lejárat meghosszabbításáról.
A készletkezelésen túl a kormányhoz eljuttatott anyagban igen szerteágazó intézkedések szerepelnek. A teljesség igénye nélkül:
- Soron kívüli koronavírustesztet kérnek az élelmiszerellátásban kiemelt szerepű cégeknél fertőzés gyanúja esetén. Azzal, ez történjék a hatóság segítségével, vagy ha a cégnek magánúton kell elvégeztetnie, akkor a tesztelés költségeit támogassa meg az állam.
- A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés szinten tartásához szükséges áruk (élelmiszerek, alapanyagok) határátlépésének pontos szabályozását javasolják, kérik, hogy az ilyen szállítmányok elsőbbséget kapjanak. A javaslat szerint prioritást kell kapnia a vetőmagok behozatalának, akár teherszállító repülőkkel az USA-ból, illetve Franciaországból, hogy a hazai vizsgáló szervezetek is időben el tudják végezni a munkájukat.
- A munkahelyi étkeztetés adómentességét kérik a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknél, figyelembe véve, hogy ezek telephelyeire a saját élelmiszer bevitele tilos a járványveszély miatt.
- Szerepel a listán a beruházási jellegű támogatások átmenti könnyítése, illetve az elnyert pályázatokkal kapcsolatos vállalások teljesítési határidejének meghosszabbítása a vészhelyzet ideje plusz 3 hónappal.
- Központi adatbázis létrehozását javasolják a válság miatt elbocsátott potenciális munkaerő nyilvántartására, innen szükség szerint lehetne dolgozókat kirendelni élelmiszeripari vállalkozásokhoz, a szezonális termeléshez biztosíthatnák a többletlétszámot.
- A listán szerepel a termelőtevékenységhez szükséges anyagok biztosítása, tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, védőfelszerelések, alapanyagok a piaci krízisből fakadó hiányának a pótlása. Ezen anyagok beszerzése során úgy vélik, a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek elsőbbségének biztosítása szükséges, ha kell a nemzeti stratégiai készletek igénybevétele.
- Állami támogatási rendszer kialakítását kérik a közétkeztetésben és az iskolatej-programban résztvevő piaci szereplők forgalomkieséséből fakadó veszteségek finanszírozására.
- A nehéz helyzetbe került hazai élelmiszertermelő cégeket bevonnák a közétkeztetésbe. Pályázatot írnának ki alapanyagok beszerzésére olyan magyar élelmiszeripari feldolgozóknak, amelyek "magyar munkaerővel, magyar alapanyagból, Magyarországon, magyar élelmiszeripari termékeket állítanak elő". A munkacsoport javaslata szerint az állam a hazai és a külföldi termékek árkülönbözetével támogathatná például a magyar húsüzemeket, hogy megérje venni a drágább, de itthon előállított termékeket. Ez már a közép távú javaslatok közé tartozik, és a 2020. szeptember 30-ig tartó időszakra szól, amikor azzal számolnak, hogy a vészhelyzeti intézkedéseket fokozatosan kivezetik és enyhítik.
- A hosszútávú javaslatok a vészhelyzeti intézkedések feltételezett megszüntetése utáni időkre, azaz a 2020 október utánra, illetve 2021-re szólnának, és a gazdasági tevékenység gyors helyreállítását szolgálnák. Ezek közé tartozik a raktárkészletek finanszírozásához nyújtott állami támogatási rendszer kialakítása. A készletek ugyanis nőnek, az exportszállítás akadozik, és vannak olyan kritikus területek, ahol felfüggesztették az üzemek működését, elsősorban Olaszországban, a Magyarországon rekedt készletek raktározásához pedig szükség van az állami mentőövre.
