Farkas András nyugdíjguru a Központi Statisztikai Hivatal (Magyarország, 2018), a Magyar Államkincstár és részben a Nyugdíjas Parlament Egyesület által közérdekű adatigényléssel megszerzett adatait összegezte. Cikkéből kiderül nem csak az, hogy a nyugdíjasok közül hányan mekkora ellátás kapnak, hanem az is, hogy miért. Kitér arra is mennyi az átlagnyugdíj, a mediánnyugdíj, és hol vannak leginkább leszakadva a nyugdíjak a bérektől.


Az adatok szerint 2019 júniusában 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Közülük

  • a minimálnyugdíj, azaz 28 500 forint alatti ellátást 17 777 fő kapott.

Itt megjegyzi a nyugdíjszakértő, hogy közülük gyakorlatilag mindenki olyan magyar időarányos résznyugdíjas, akinek más országtól származó nyugdíja is van az EU/EGT koordinációs rendeletei vagy kétoldalú szociális biztonsági megállapodások alapján.

  • 28 500 és 49 999 forint közötti nyugdíjat 28 981 fő kap.

Erről a körről azt kell tudni a szakértő szerint, hogy egyötödük magyar időarányos résznyugdíjas, a többség azonban valóban ilyen kicsi nyugdíjat kap, mert életük során nagyon rövid szolgálati időt szereztek és nagyon kicsi kereset után fizettek nyugdíjjárulékot. Farkas András szerint az ő helyzetük érdemi javításával - például az osztrák mintájú sávos nyugdíjemelés bevezetésével - mielőbb foglalkoznia kellene a kormányzatnak.

  • 50 ezer és 99 999 forint között kapnak 532 803-an.
  • 100 ezer és 149 999 forint között kapnak 809 879-en.
  • 150 és 199 999 forint között kapnak 373 958-an.

Külön megnézte azt is, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többsége, 87 százalékuk, azaz 1 754 805 ember nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer forint közötti sávba esik. Összehasonlításul: a KSH legfrisseb statisztikája szerint 239 ezer forint volt a nettó átlagkereset.

  • 200 ezer és 299 999 forint között 220 301-en kapnak.

Ezek mögött a már magasnak minősülő nyugdíjak mögött a nyugdíjszakértő szerint hosszú - jellemzően 40 évnél hosszabb - szolgálati idő és az átlagkeresetet mindvégig többszörösen meghaladó olyan személyes kereset, jövedelem áll, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot.

A kiemelkedően magas nyugdíjak mögött jellemzően 50 évi vagy azt meg is haladó szolgálati idő és a karrier során mindvégig a járulékplafont elérő vagy meghaladó, a járulékplafon nélküli években pedig kiemelkedően magas jövedelem társul, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot. Megjegyzi, az érintett 32 fő a nyugdíjas társadalom mindössze 0,000016 százalékát képviseli.

  • Az átlagnyugdíj 135 ezer forint volt.

Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot.

  • A mediánnyugdíj 117 500 forint volt.

A medinánnyugdíj jobban kifejezi, mennyit is kap az átlagos nyugdíjas, mert azt a középértéket mutatja, amely alatt és fölött azonos számú nyugdíjas van. A szakértő szerint a közérdekű adatigényléssel megszerzett adat ismerete azért lényeges, mert a nyugdíjrendszer fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megítéléséhez reálisabb hátteret szolgáltathat, mint az átlagnyugdíj, amelynek összegét a nagyobb nyugdíjak felfelé torzítják.

  • Az átlagnyugdíj a magyarországi nettó átlagkereset 54,8 százaléka volt a 2018. decemberi adatok szerint. A budapesti nyugdíj a fővárosi nettó átlagbér mindössze 58 százaléka, míg Észak-Magyarországon az átlagnyugdíj az ottani nettó átlagbér 72,5 százaléka.

Budapesten egyetlen év alatt 4 százalékponttal (62 százalékról 58 százalékra), míg például Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4 százalékról 72,5 százalékra) romlott az utóbbi arány.

Látható tehát, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak. Ennek oka a szakértő szerint az, hogy a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötődik és egyáltalán nem tükröződik benne a nemzetgazdasági átlagbérek növekedése.

Kiemelt kép: Egy postás rezsi-utalványt kézbesít egy XIII. kerületi nyugdíjasnak 2019. szeptember 2-án. Az elmúlt években a nyugdíjasok Erzsébet-utalvány formájában kaptak pluszjuttatást, de mivel az Erzsébet-utalvány megszűnt, most 9 ezer forint értékű rezsiutalványt biztosít számukra a kormány. Nem névre szóló a nyugdíjasok rezsiutalványa, azzal hozzátartozóikat is segíthetik, a posta szeptember 30-ig kézbesíti ki, és 2020. március 31-ig használhatók fel gáz- és áramszámla fizetésére. MTI/Mohai Balázs


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!