Nagy Tamás 1951. június 14-én született a Rábaköz fővárosában, Csornán, ahonnan a győri Hild József Építőipari Technikum (1964-1969), majd a Budapesti Műszaki Egyetem érintésével vált építésszé.
Diplomája megszerzése után tizenegy évet (1975-1986) töltött az állami tervezőintézetek egyikében, a Budapesti Városépítési Tervező Irodában (BUVÁTI), majd az Egyesült Államokban, a New York-i Haines Lundberg Waehler Architects építészirodában dolgozott.
A rendszerváltás évében hazatérve a Makovecz Imre vezette MAKONA tagja lett, a következő évben, 1990-ben azonban Vincze Lászlóval és Salamin Ferenccel közösen megalapította az AXIS Építészirodát, amiből 2000-ben kivált, és LINT Építészeti és Művészeti Kft. néven saját céget alapított.
Nem csak - főként egyházi - épületek tervezőjeként, de a következő építészgenerációk tanáraként is jelentős szerepet töltött be az elmúlt évtizedek Magyarországán, hiszen 1979-től előbb a BME Építészmérnöki Karán, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított. 2004-től 2014-ig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építész tanszékét vezette, 2011 óta pedig az intézmény főállású egyetemi tanáraként tevékenykedett.
Az aszódi evangélikus gimnázium részlete (1997 / 2001). Fotó: Nagy Tamás / Wikimedia Commons[/caption]
Az 1992-ben a legmagasabb hazai építészeti kitüntetéssel, az Ybl Miklós-díjjal elismert tervező-oktató 1998-ban DLA fokozatot kapott, az ezredforduló után pedig előbb Csonka Pál- (2002), majd Prima- (2010), végül pedig Kotsis Iván-díjjal tüntették ki.
Legfontosabb munkái az ÁB-Aegon Biztosító szombathelyi székháza (1991-1992), a balatonboglári (1993-1999), a sopronnémeti (1944-1997) és a dunaújvárosi evangélikus templom (1992-1996), az aszódi evangélikus gimnázium és tornacsarnoka (1997, ill. 2001), a Hungarocontrol székháza (2003), a gödöllői római katolikus templom (2001-2007), a Mátraverebély-szentkúti zarándokközpont (2015), a New York-i 1956-os emlékmű (2016), illetve az aszódi evangélikus általános iskola (2017) voltak.
