"A világgazdasági válság idején születni, a második világháború alatt gyerekeskedni, 1956-ban diplomázni, majd a szakmát a szocializmus alatt gyakorolni mozgalmas életet jelentett. Szerencsém volt, mert mesteriskolásként 1958-ban a Szendrői Jenő vezette Ipartervbe kerültem. Az Ipartervben megtanult racionális gondolkodás végigkísérte egész pályámat, megóvott a szakmai divatoktól és az építészet tiszteletére és szolgálatára nevelt."
- idézi a Magyar Építész Kamara a február 8-án, nyolcvanöt évesen elhunyt Tokár Györgyöt.
Az ottawai Carleton University és a Pécsi Tudományegyetem tanáraként a következő generáció tervezőit oktató Tokár évtizedeken át volt a modern magyar építészet egyik legfontosabb alakja.
A pályáját röviddel a szocreál leáldozása előtt a VEGYTERV-nél (1956-1958) kezdő, majd az IPARTERV (1958-1970) és a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) munkatársaiként lakótelepeket, kommunális épületeket és kereskedelmi egységek egész sorát, számos esetben belsőépítészeti megoldásaikkal együtt megálmodó építészt 1970-ben a magyar építészet legfontosabb díjával, az Ybl-díjjal tüntették ki.
A következő években azon kevesek egyike volt, akik számos alkalommal vettek részt külföldi tanulmányutakon (1964-1965-ben pedig a londoni Chamberlin, Power and Bonn irodánál is eltöltött egy évet), hogy az ott látott megoldásokat a magyar viszonyok közt is adaptálják, biztosítva a hazai építészet állandó fejlődését.
XII. Hajnóczy József
utca 4. (1959-1964) - A szerző felvétele
Tokár 1978-ban vált az ottawai Carleton Egyetem vendégprofesszorává, ugyanebben az évben pedig a Milánói Triennálén is bemutatkozott. Megvalósult tervei - így a Központi Fizikai Kutató Intézet önkiszolgáló étterme (1962-1964), a Budapest Főváros Elektromos Művek Munkásszállója (1963-1965), Láng Gépgyár tavaly restaurált kultúrháza (1967-1969), a foghíjbeépítések egyik mintapéldájaként emlegetett XII. Hajnóczy utca 4. (Emődy Attilával, 1959-1964), a Semmelweis utca 11. alatti iroda- és társasház (1963-1965, ma albérletház) , a XII. Hertelendy utca 4/A., és a bajai Eötvös József Főiskola Kollégiuma (1969-1973) mellett a büki templom belső tere, a Széll Kálmán térnél álló Sellő-díszkút (Makrisz Agamemnon és Makrisz Zizi, 1980) medencéi, sashalmi és kőbányai iskolák (1991), illetve a Fővám téri Vásárcsarnok rekonstrukciója (Hidasi Györgyivel és Nagy Gergellyel, 1991-1994) - mellett tervpályázatokon is szép sikereket ért el: a Blaha Lujza téren állt, évtizedeken át Nemzeti Színházként használt Népszínház Városligetbe szánt utódjának tervezésére kiírt pályázatra Molnár Péterrel együtt beadott munkája III. díjat kapott.
Ilyen is lehetett volna a Nemzeti Színház - in: Budapest, 1966.
április
Tokár György utolsó kitüntetéseként tavaly vehette át a Prima díjat.
